„Engem a Darabos utcában egész világot teremtő és a (jórészt képzeletbeli deszkákon) színházat csináló Csokonai érdekel. És az ő akadályoztatásának története. A felsülései. A frusztrációi. Hogyan kényszerült ez a teljes mértékben korszerű és európai szellem a hó fútta, kánikulától gyötört provinciára? Alkatilag hajlamos volt az ütközésekre? Környezete okozta a töréseket? Emberi mulasztások? A közeg, amelyikben naponta mozgunk és lélegzünk, kétségtelenül meghatározza közérzetünket, sőt mentális állapotunkat, a hely láthatatlan múltja és szembetűnő jelene egyaránt. Arra is jó lesz ez az este, hogy ragadós tévhiteket oszlassunk. Nem minden értelemben rideg hely Debrecen, nem mindenki nyársat nyelten komoly, aki protestáns. Pirospozsgás ez a szigorúság!”
Ki is lenne a kortárs magyar költők mezőnyében alkalmasabb a Csokonai-életmű 21. századi újraolvasására, mint az előbbi sorokat jegyző, debreceni születésű és a városhoz máig ezer szállal kötődő Térey János? Az elmúlt évtizedben líránk legszűkebb élvonalába emelkedett, többek közt József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő fentebb közölt előzetes tézisei új szempontokat, eredeti, friss nézőpontot hoznak a Vers-estek a Müpában című népszerű sorozat „módszertanába”, s ez az újszerű megközelítés minden bizonnyal fokozottan inspirálja majd a Katona József Színház kiváló művészeit is.

Az előadás együttműködő partnere a Katona József Színház.

Rendező: Müpa