Forrás: Getty Images for Unsplash
Kolindától a Diótörőig
Hiába tűnhet úgy, az adventi időszak nem akkor veszi kezdetét, amikor már Mariah Carey és Michael Bublé dalait játsszák a bevásárlóközpontokban. De ne gondoljuk, hogy a zenének nincs komolyabb szerepe a karácsonyi ünnepkörben annál, mint hogy aláfestést biztosítson az év végi költekezéshez.
A régiek tudták. A regölés házaló énekmondást jelentett a naptári év kezdetén – román megfelelője, a kolendálás ugyanabból a tőből származik, mint a kalendárium –, s noha pogány gyökerei miatt évszázadokig üldözött, kitagadott része volt az udvari és paraszti kultúrának, lassan beépült a keresztény hagyományokba, s hasonlóvá vált a germán, szláv vagy angolszász kultúrában felfedezhető karénekléshez – ezekkel az örökzöldekkel a rádió és a televízió aztán az egész világot megismertette.
Talán emlékszünk a felvételre, amelyen David Bowie és Bing Crosby együtt énekelte a Little Drummer Boyt. De még mielőtt eljutnánk Irving Berlin White Christmas című daláig, amelynek 1942-es verzióját a maga 50 millió példányával máig a valaha legnagyobb számban eladott lemeznek mondják, lépjünk át a klasszikus zene világába. .
Johann Sebastian Bach számára a karácsony munkát is jelentett. Legnagyobb megbízása az 1734-ben a karácsonyi időszakra, kifejezetten templomi megszólaltatásra komponált, hatrészes Karácsonyi oratórium. Liturgikus célokat szolgált az a fenséges Magnificat is, amelyet közvetlenül azután kértek tőle, hogy kinevezték a Tamás-templom zenei mindenesének. A másik megunhatatlan klasszikus, Händel Messiásának dublini „ős-ősbemutatójára” húsvét után került sor – csak az 1810-es évek után, főként a bostoni Handel Society kitartó erőfeszítései nyomán vált szokássá karácsonykor előadni. Bár az ünnepek vallásos tartalma a modern korra részben kiüresedett, James MacMillan a bachi tradícióhoz kapcsolódott, amikor 2021-ben megkomponálta saját, szép hangzásra törekvő, közérthető Karácsonyi oratóriumát.
Az ünnepkörtől elválaszthatatlan Csajkovszkij Diótörője is, ma már elképzelhetetlen, hogy egykor a szentpétervári bemutató közönsége a gyermekek túlzott szerepeltetésére panaszkodott. S ha már első két felvonása karácsony napján játszódik, szeretjük ilyenkor meghallgatni Puccini Bohéméletét is. És minek tagadni, a karácsonyhoz hozzátartozik John Williams is, aki a Scsedrik című réges-régi ukrán karácsonyi népdalt is felhasználta a Reszkessetek, betörőkben. Ha valaki legalább a folytatáshoz figyelmébe ajánlotta volna a Mennyből az angyalt, akkor az is hasonlóan világhíres lenne.
A cikk eredetileg a Müpa Magazin 2024/25-ös évadának 2. számában jelent meg.