Forrás: peakpx

10 múzsa ihlette kompozíció Valentin-napra

2023. 02. 09. Fábián Barbara

Idén a legnagyobb klasszikus mesterek romantikus dallamaiból készítettünk válogatást február 14-re. Édes vágyódás, csalfa titkok, lángoló kábulat vagy épp családi boldogság? Beszéljenek helyettünk a szerelmes szerzemények.

ALMA MAHLER, AKIHEZ SZIMFÓNIÁK SZÓLNAK

Kezdjük rögtön a legtermékenyebb múzsával, Alma Mahlerrel, aki zseniális művészeknél nem adta alább. Ma leginkább Gustav Mahler feleségeként ismerjük a nevét, de mire ők ketten találkoztak, Alma már elcsavarta zenetanára és a festő Gustav Klimt fejét is. 1902-ben hozzáment a nála 20 évvel idősebb Mahlerhez, akit többek között az V. szimfónia Adagietto tételének és az Ezrek szimfóniájának megírására sarkallt a halhatatlan szerelem.

Gustav Mahler és felesége, Alma – forrás: My Guide Berlin

Alma nem érte be ennyivel: viszonyt kezdett az építészet egyik legnagyobb hatású alakjával, a Bauhaust alapító Walter Gropiusszal is. Mahler befejezetlen, X. szimfóniájának sötétebb dallamai erről a csalódásról is árulkodnak. Az összetört szívű férj egyébként Sigmund Freudnál kereste a megnyugvást, aki csak hetekkel Mahler halála után küldte el a számlát a friss özvegy Almának.

CLARA WIECK, A ROMANTIKUS MESTEREK VÁGYTÁRGYA

Clara Wieck sem tétlenkedett, ami a híres zeneszerzők elcsábítását illeti. Szerencsénkre! Hiszen így született több romantikus zenemű is, amit ma ellágyulva hallgathatunk. Robert Schumann tinédzseréveiben járt, amikor egy koncerten felfigyelt az akkor 8 éves, zongorán játszó Clarára. Amikor a lány 18 éves lett, megkérte a kezét, de a szerelmesek atyai ellenállásba ütköztek. Lett aztán ebből sóvárgás, vággyal teli levelezés, mire végül 1840-ben összeházasodhattak. Nászajándékként a Mirtuszok című dalciklust kapta a friss ara.

Az igazi „tinédzserlamúr", Clara Wieck

Amikor Schumann intézetbe vonult, majd 1856-ban elhunyt, Clara tanítványa, az akkor már családi barát Johannes Brahms költözött be a Schumann-házba, és ajánlotta fel segítségét. Azt a zenetörténet sem tudja pontosan, kiteljesedett-e a kapcsolat, de annyi bizonyos, hogy Brahms Clarának dedikálta Hat zongoradarab című művét, melynek egyik legszebb darabja az A-dúr Intermezzo.

DELPHINA POTOCKA, AZ IHLET AKADÁLYA

Chopin még a húszas éveiben találkozott a lengyel grófnővel, aki olyan műveket ihletett, mint az elbűvölő Perc keringő vagy az f-moll zongoraverseny. Delphina Chopin tanítványa volt, és heves levelezés bizonyítja, hogy nem csak a zongora mellett töltötték értékes idejüket. Chopin az egyik levélben arról panaszkodik a nőnek, hogy nem tud alkotni ekkora szerelemben, elkerüli őt az ihlet, és szemére veti, hány ballada, polonéz vagy versenymű halt hamvába miatta.

Chopin ihletének „akadálya", Delphina Potocka

BRUNSZVIK JOZEFIN, AKIBEN ÖRÖKKÉ LEHETETT REMÉNYKEDNI

Beethoven sem gondolta volna, hogy Martonvásárról érkezik az örök szerelem! A Brunszvik família 1799-ben küldte két lányát Bécsbe, hogy privát zongoraórákat vegyenek a mestertől. Beethoven halálosan beleszeretett a fiatalabb, akkor 20 éves Jozefinbe. Utána többször megfordult a család kastélyában is. Állítólag Jozefin is vonzódott hozzá, mégsem ért révbe a szerelem, valószínűleg családi nyomásra. Jozefin kétszer is örök hűséget fogadott – csak éppen másnak. Két házassága között Beethoven újra közelebb került hozzá, ekkor volt a legintenzívebb a kapcsolatuk. A mester többek között a beszédes, An die Hoffnung (A reményhez) című művet írta hozzá, és a történetírás szerint évtizedekig hűséges volt a gondolathoz, hogy Jozefin az ő örök szerelme.

Vajon Brunszvik Jozefin Beethoven híres „halhatatlan kedvese"?

EMMA BARDAC, A CSALFA MÚZSA

Gabriel Fauré francia zeneszerző és Emma titokban szerették egymást, a nőnek ugyanis volt egy bankár férje. Úgy tűnik, a reáltudományok helyett vonzóbbnak találta a művészetet, így elvált, majd hozzáment... nos, nem Fauréhoz, hanem pályatársához, Claude Debussyhez. A végeredmény szempontjából ez talán mindegy is, hiszen a halálos szerelemben olyan művek születtek, mint a La Bonne Chanson dalciklus, amit Fauré Emmának dedikált

emma-bardac-12ee70ee-85d6-4430-bc25-43307b8e57a-resize-750.jpeg

Debussy és Fauré szerelmének origója, Emma Bardac

NINA GRIEG ÉS AZ EZÜSTLAKODALMI ÓDA

Akad azért olyan zeneszerző is, akit nem hősies vágyakozás vagy a beteljesületlen szerelem fűtött, amikor lázas komponálásba kezdett. A norvég mester, Edvard Grieg 25. házassági évfordulójuk alkalmából lepte meg feleségét, Ninát egy boldog futamokkal teli szerzeménnyel, amely valószínűleg fiatalságuk legszebb éveit idézi, és címével közös otthonuknak is emléket állít. A hősszerelmes egyébként már az eljegyzéskor is hasonló gesztust tett: Hans Christian Andersen szövegére komponált egy dalt Jeg elsker dig címmel. Ami nem más, mint a „szeretlek” norvégül.

Edvard és Nina Grieg komolyan gondolták az örökkön-örökkét

PÁSZTORY DITTA SZÜLETÉSNAPI AJÁNDÉKA

És mert a szerelmeken, jóban-rosszban leélt, közös életeken könnyezni is érdemes, álljon itt Bartók Béla feleségének, Pásztory Dittának komponált műve, a 3. zongoraverseny, amelyet a nagy magyar zeneszerző akkor írt, amikor már érezte: közel a halál. Születésnapi ajándéknak szánta, ami majd rá emlékezteti Dittát, ugyanakkor a megélhetését is biztosítja, ha ő már nem lesz. A művet azonban már nem tudta befejezni – tanítványa, Serly Tibor tette meg helyette.

A gömöri lány, aki elbűvölte Bartókot: Pásztory Ditta

A TITOKZATOS ELISE

Zárja a sort és a Valentin-napi playlistet a klasszikusok klasszikusa, a Für Elise. Rendhagyó a felsorolásban, mivel valójában nem tudjuk múzsához kapcsolni, hiszen a zenetörténészek máig zavarban vannak, kihez is írta Beethoven ezt a kedves, éteri kis semmiséget.