Rendhagyó karácsonyi szokások a nagyvilágból
A mondás karácsonykor is érvényes: ahány ház, annyi szokás. Mi most összeszedtük nektek a legfurcsább ünnepi tradíciókat, a szokatlan ételektől a rendhagyó díszeken át a megdöbbentő figurákig. Tartsatok velünk!
KINEK A RÁNTOTT HAL, KINEK A RÁNTOTT CSIRKE
Halászlé, rántott ponty, mákos bejgli – a tradicionális karácsonyi menü elmaradhatatlan részei. Legalábbis nekünk, magyaroknak. És bár nálunk is egyre gyakrabban előfordul, hogy a hagyományos ételek helyét új, izgalmas fogások veszik át, arra azért kicsi az esély, hogy például a grönlandiak ünnepi vacsorája elterjedjen itthon. Az északi szigeten ugyanis karácsonykor a mattak, vagyis a csíkokra vágott nyers bálnabőr, valamint a kiviak, az alkamadár 7 hónapon át érlelt, fókabőrbe göngyölt húsa kerül az asztalra, bejgli helyett pedig vajas-fahéjas zabkását fogyasztanak. Ám ha esetleg Japánban töltenénk az ünnepet, akkor is érne minket kulináris meglepetés: a felkelő nap országában ugyanis az amerikai KFC ikonikus sült csirkéje a legfelkapottabb karácsonyi étel. A gyorsétteremlánc olyannyira népszerű, hogy december 25-re előre kell asztalt foglalni, akárcsak egy Michelin-csillagos étteremben.
Az amerikai gyorsétteremlánc minden évben különleges karácsonyi menüvel készül
Forrás:Kfc.co.jp
FERDE A CSÚCSDÍSZ! – FURCSASÁGOK A FÁN
Ahogyan az ünnepi menük, úgy a karácsonyfa díszítése is sokszor ízlés és hagyomány kérdése. Nagyitól örökölt kristálygömbök, kis ovis kezek által gondosan gyártott szalmacsillagok, a sokakat megosztó angyalhaj, szaloncukor, aminek a fára felaggatott mennyisége az ünnep előrehaladtával egyenes arányban csökken – nincs két egyforma karácsonyfa. Ukrajnában például gyakori, hogy pókhálót ábrázoló díszeket akasztanak az ágakra, utalva arra a régi ukrán mesére, amelyben a szegény öregasszony fáját egy jóságos pók a napfényben ezüst és arany színben csillogó hálóval fonja körbe.
Az ukrán karácsonyfákról nem maradhat le a pókháló
Fotó: Elena Rozhanskaya/Shutterstock
Indiában az arányaiban elenyésző, a teljes lakosságnak csak 2,3 százalékát adó, ám így is szép számú (majdnem 25 millió) katolikus lakos fenyő híján legtöbbször banán- vagy mangófát díszít, Németországban pedig egy uborkát rejtenek el a karácsonyfán – no nem igazit, hanem dísz formájút. Amelyik gyerek leghamarabb megtalálja, azt extra ajándékkal lepik meg. A 16. századból eredeztetett tradícióról viszont nemrégiben kiderült, hogy a németek 90 százaléka még sosem hallott róla, és sokkal inkább egy díszeket gyártó élelmes amerikai cég, a Woolworths ügyes marketingfogása lehetett annak érdekében, hogy felpezsdítsék Franciaországból importált, zöldség formájú üvegdíszeik eladását. Egy másik forrásban egy, az amerikai polgárháborúban foglyul esett, éhező német katona, megint másikban két, uborkáshordóba zárt spanyol gyerek szerepel az eredettörténetben.
ÓRIÁSMACSKA, KARÁCSONYI BOSZORKÁNY, KÍSÉRTETPARIPA ÉS EGYÉB SZOKATLAN FIGURÁK
A legtöbb országban vagy a nagyszakállú, piros kabátos Mikulás, vagy esetleg a pufók angyalkaként ábrázolt Jézuska az ünnepek főszereplője. De nem Izlandon! Ott ugyanis Jólakötturin, vagyis a Yule macska érkezik karácsonykor. És nemhogy ajándékot nem hoz, de egyenesen felfalja azokat, akik nem dolgoztak elég keményen az évben! Majd az ünnepi ételeket és az ajándékokat is jóízűen elfogyasztja. Wales tájain egy hasonlóan félelmetes figura, Mari Lwyd, vagyis a „szürke kanca” – egy hosszú póznára tűzött, lepedővel letakart lókoponya – jár házról házra, és hívja dalcsatára az embereket. Ha megnyeri a rémes/rímes párbajt, bebocsájtást kaphat a házba, ami állítólag szerencsét hoz. Olaszországban pedig Befana, az öreg boszorkány hozza Vízkeresztkor az ajándékot a jó gyerekeknek, a rosszakat pedig hazaviszi az urának vacsorára.
Jólakötturin nem a tipikus dorombolós házicirmos
De a legfurcsább karácsonyi figura képzeletbeli első díja egyértelműen a katalánoknak jár. A katalán betlehemeknek ugyanis van egy igencsak furcsa szereplőjük: a sarokban megbúvó, csupasz fenekű Caganer, aki épp nagydolgát készül elvégezni. Igen, jól olvastátok. Egyes elméletek szerint a kakiló ember a szerencsét és a boldog új évet jelképezi, míg mások a föld termékenységét vagy a mindannyiunkban lakó gazságot látják benne. A katalánok mindenesetre kedvelik az igencsak szokatlan tematikát, hiszen Caga Tió – a kakiló fatörzs – is az ünnep szerves része. Az aranyos arcú kis fatörzset a gyerekek december 8-tól egészen karácsonyig mindennap „megetetik” valami finomsággal, majd Szenteste egy kedves dalocska után jól elverik faágakkal, hogy kikakilja az ajándékokat.
Ha eleget etették, Caga Tió sok ajándékkal lepi meg a katalán gyerekeket karácsonykor
GÖRKORIVAL A TEMPLOMBA, EMLÉKEZÉS A SZAUNÁBAN ÉS AZ ASZTALNÁL
Az nem meglepő, hogy a túlnyomórészt mélyen vallásos Venezuelában a szentmise kiemelt helyet foglal el az ünnepi naptárakban, a fővárosiak azonban nem akármilyen módját választják a templomba való eljutásnak. Caracasban már reggel 8-kor lezárják az utcákat, hogy a görkorcsolyával istentiszteletre induló tömegnek akadálymentes útja legyen. A finnek megszokott relaxációs tevékenységükkel, a szaunázással emlékeznek elhunyt szeretteikre december 24-én, míg Portugáliában egy extra teríték kerül az ünnepi asztalra azok számára, akik már nincsenek velünk. A bolygó másik oldalán, Ausztráliában pedig mi mással, mint egy kiadós szörfözéssel ünneplik a karácsonyt!
Az ausztrál Mikulás természetesen a tengerparton tölti a szentestét