Valóság és misztikum kéz a kézben jár

A Müpa Literárium-estjén Czitrom Ádám gitárjátéka és Herczegh Péter felolvasásai mentén, zene és előadóművészet összekapcsolásával különleges látószögből tekinthetünk rá Kun Árpád életművére.

1995-ben ugyan megjelent egy regénye Esőkönyv címmel, Kun Árpád alapvetően költőként indult, Véletlen madár és Szülsz című verseskötete után sokáig ő maga sem gondolta, hogy igazi világa a próza volna. Mégis, regényeit, a lazán összefüggő Észak-trilógiát nemcsak szakmai elismerések sora övezi, hanem a széles olvasóközönség körében is komoly sikereket aratott. Iskolai tanulmányai és ízlése sok szempontból az antikvitás felé húzza, írói témáiban azonban egyszerre jelennek meg olyan időtlen témák, mint az egyetemes boldogság elérésének paradoxona és a modern kor emberét foglalkoztató dilemmák, mint a kirekesztés, az elidegenedés, a családi kapcsolatok törékenysége, vagy éppen a szülőséggel kapcsolatos kihívások, különösen a modern apaság szerepének változásai, amelyekről a magyar irodalomban unikális módon, érzékenyen és mély személyes érintettségről árulkodóan mesél könyveiben.

Pályája elején még visszautasította, hogy az ő terepe valójában a regény lenne, idővel azonban kiteljesedett a műfajban, és olyan világokat teremt, ahol „a valóság összeér az ismeretlennel”. Hősei egyszerre mozognak hétköznapi helyzetekben és élnek át egyik pillanatról a másikra transzcendens élményeket. A 2000-es évek eleje óta külföldön, előbb Franciaországban, majd 2006 óta Norvégiában élő Kun Árpád számára Boldog Észak című regénye hozta el az ismertséget: főhőse, Aimé Billion először hazájában, Nyugat-Afrikában keresi a boldogságot, majd egészen Norvégiáig utazik azért, hogy válaszokat találjon az őt foglalkoztató metafizikai kérdésekre.

© Valuska Gábor

A következő két regénnyel együtt laza trilógiává összeálló Észak-sorozatban a 2016-os Megint hazavárunk című könyv a családjával való külföldre költözés regényes krónikája, a 2023-ban megjelent Takarító férfi című regényben pedig nemcsak saját, szociális segítőként és idősgondozóként végzett munkájának tapasztalatai jelennek meg, hanem a jóléti és azon belül a norvég társadalom kritikája is.

Március 19-én a szerző pályájának fontos állomásai után a már korai versesköteteiben is feltűnő, majd regényeiben is az író alteregójaként megjelenő Medárdus alakját ismerhetjük meg, és megtudhatjuk, hogyan hat rá az, hogy Norvégiában élve ír magyar irodalmat. Erről egy korábbi interjúban így nyilatkozott: „A magyar nyelv nélkül partra vetett hal lennék, de az nekem mindig megvan. Talán megtévesztő lehet, hogy nem kötődöm egyetlen helyhez, hanem többhöz is. Nem azért vagyok a világon, hogy valahol otthon legyek benne, hanem azért, hogy sok helyen legyek otthon benne.” Az emberi és írói tapasztalatok összefonódását egy általa életvezető gondolatként is olvasható mondat foglalja keretbe: „Valahogy mindig arról van szó, milyen nyomorult az ember, de arról nincs, hogy minden perc, amit túléltél, egy hatalmas kivétel. Ajándék minden perc: milyen szerencsés vagy, hogy most sem te haltál meg. De ez a szerencse kötelezettséget is ró rád, hogy akkor már legyél boldog.”

A Müpa Literárium-estjein mindig egy kortárs magyar író életműve kerül a középpontba, akinek aktív részvételével, valamint a zene (Czitrom Ádám gitárjátéka) és az előadóművészet (Herczegh Péter felolvasása) összekapcsolásával jön létre egy olyan találkozás, ahol az adott szerző műveit jól ismerők és az azokkal még csak ismerkedők egyaránt különleges látószögből tekinthetnek rá az alkotóra. A sorozat március 19-i estjén Kun Árpád írói világával ismerkedhetünk meg.