Óriási űrt hagyott maga után Kocsis Zoltán, de feladatot is, amelyet folytatni kell

„Mély megrendüléssel értesültünk Kocsis Zoltán haláláról. Mindvégig bíztunk a felépülésében, hiszen tudtuk, hogy sok-sok megvalósítatlan terve volt még – ezek a munkák és tervezett előadások éltették. Személyében nemcsak a világhírű karmestert és vezetőt gyászoljuk, hanem a barátot, művésztársat is, akihez közös emlékek, feledhetetlen előadások kötődnek. Nehéz lesz nélküle folytatni, ugyanakkor az öröksége mindnyájunkat kötelez.” – mondta Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója Kocsis Zoltán november 6-án bekövetkezett halála kapcsán.

Egy hónappal ezelőtt, 2016. október 7-én Káel Csaba és Kocsis Zoltán együtt fogadták a Müpa színpadán a közönség tapsát Bartók A kékszakállú herceg vára című operájának elődadása után. Ezt és a Vincze Balázs koreográfiájával színpadra állított A csodálatos mandarint a Sanghaji Nemzetközi Művészeti Fesztiválra is meghívták, ahol azonban Kocsis Zoltán már nem vezényelhette a Nemzeti Filharmonikusokat.

A Müpában rezidens Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar nemcsak az intézmény nemzetközi hírnevének alakulásában játszik jelentős szerepet, de szoros együttműködésük okán mind a Müpa, mind az együttesek számára súlyos, pótolhatatlan veszteség Kocsis Zoltán halála.

Fájdalmas lesz hiánya a minden évben, a születésnapján, május 30-án megrendezett jótékonysági koncerteken, amelyeket a művész a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat javára adott. Egyedülállóan tolmácsolta a Bartók-életművet, akár a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó, Bartók Béla halálának évfordulójához kapcsolódó, illetve a sok éven át a szerző születésnapja előtt tisztelgő koncerteken. 

Kocsis Zoltán eredeti Bartók-interpretációiért, a zeneszerző zongorára és zenekarra írt műveinek felvételeiért részesült kiemelkedő elismerésekben, ám gazdag életművében megtalálhatóak a kortárs szerzemények vagy az ismert szerzők ritkábban játszott darabjai is. 2010. január 16-án a Müpában mutatták be például Arnold Schönberg Mózes és Áron című operáját, a Kocsis Zoltán által megkomponált harmadik felvonással együtt. Szintén itt tűzték műsorra a Nemzeti Filharmonikusok ritkán játszott operákat felvonultató sorozatát, amelyek közül kiemelkedik a Müpával közös Richard Strauss-sorozat. A vezényletével előadott karácsonyi Diótörő-koncertek, a Szokolay-emlékkoncert, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválhoz kötődő Bartók-estek mind-mind elválaszthatatlanok a Müpától és a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremtől. 

„Kocsis Zoltán tehetségét és tekintélyét a magyar zenekultúra külföldi megismertetésére használta és arra, hogy megmutassa, az európai kultúra talán legmaradandóbb alkotása, a komolyzene élő művészeti ág, amely ma is változó, friss, érvényes és van aktuális mondanivalója. Kocsis Zoltán ezt az örökséget és ezt a feladatot hagyta ránk, amelyet a mi kötelességünk továbbvinni.” – mondta Káel Csaba.

Kocsis Zoltánt a Müpa saját halottjának tekinti.
 

Az intézmény a Müpa Magazin január-februári lapszámában emlékezik meg Kocsis Zoltánról. 

A Müpa közösségi médiás felületein is elérhető, a művész felvételeiből készült különleges válogatást állított össze. 

A Müpa Rádió Symphony csatornáján novemberben Kocsis Zoltánra emlékezik.