A 30Y komplex kísérleti projektbe kezdett, amelyben tizenöt fős zenekar szólaltatja meg az együttes dalait. Hogy a muzsikusok között komolyzenészek is vannak, azt mutatja, hogy ebben az értelemben nincsenek határok: a zene egyetlen univerzum. És hogy a zene idő dolga, hogy a hangok és a szünetek váltakozó időtartama hozza létre, az alapot szolgáltat annak a kreatív játéknak, amely a 2013-as Szentimentálé turné dramaturgiai magját alkotja. Nem zenés színházi előadásról van szó, hanem olyan sajátos koncertről, amelyben a zenei történések a vizuális elemek által fókuszáltabbá válnak.
Szentimentálé-előadások határon innen és túl, jellemzően olyan terekben jönnek létre, amelyekben rock 'n' roll zenekarok ritkán járnak: klasszikus zenei koncerttermekben, színházakban, réten vagy kastélyokban, kis délnyugati falucskában. A terek azonban nem szűnnek meg létezni egy-egy koncertet követően, ahogyan a koncertet megelőzően is léteztek. Ezek a meg nem szűnt terek - amelyeken azért a Szentimentálé nyomot hagy -előadásról előadásra utaznak tovább, hogy nyomot hagyjanak a következő előadásokon. Így ér a zenekar a Művészetek Palotájába, oda, ahol egy egész ország elfér.
A koncert kulisszája - a zenekar tagjaira és a speciális színpadelemekre való vetítés - újraértelmezi a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben a Szentimentálé addigi előadásait, ahogyan folytonosan átrendezi a zárókoncert terét - folytonos viszonyban az élő képpel, a koncerttér tényleges tárgyaival, és legfőképp a Szentimentálé-dalokkal.

Rendező: Művészetek Palotája