A Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Magyar Nemzeti Férfikar előadása a hűtlenségéért halállal büntetett asszony különös történetét, e kegyetlen szépségű, régi stílusú balladát, balladaköltészetünk talán legrejtélyesebb és legmélyebb emberi érzelmeket ábrázoló, halálos tragédiával végződő históriáját eleveníti meg. Az eredeti népballada szűkszavúan szól a házasságtörő asszonyról és a hűtlenség indokairól, míg a férj véres bosszúját, a hűtlen feleség megégetését részletesen tárgyalja. A táncdráma, mintegy kiegészítve a történetet, „kideríti” a nő hűtlenségének okát, a „bűnösök” lehetséges indokait, és magyarázatot keres a szereplők tetteire.

© MNTE / Csudai Sándor

A hosszú katonaságból hazatérő főhős, Barcsai egy lakodalom közepébe csöppen. A lány, akit szeretett, nem várta meg, éppen férjhez készül menni egy gazdag emberhez. A lakodalomban kitörő konfliktusok ellenére a házasság megköttetik, így Barcsai – elveszítvén szerelmét – elbujdosik. Az évek telnek, és amikor az érdekből kötött házasság szürkesége és a szenvedés egyre elviselhetetlenebbé válik a feleség számára, felbukkan régi szerelme, Barcsai. A beteljesületlen fiatalkori szerelem és annak minden elfojtott sóvárgása ellenállhatatlanul sodorja őket a bűnbe... A megtorlás pedig nem maradhat el.

A téma ma is aktuális. A féltékenység, a hűtlenség, a megcsalás, az ellenállhatatlan, elsöprő erejű szerelem égő szenvedélye férfi és nő kapcsolatának örök témái. Az eltáncolt ballada a magyar néptánc és népzene világán keresztül vizsgálja az emberi lelkeket, ötvözve az „ősi” érzelmeket az „ősi” mozdulatokkal és zenei világgal.

A táncballadában az eredeti népzene és a kortárs világzenei alkotások mellett Kodály Zoltán két kórusműve, illetve a Barcsai szeretője című ballada újszerű zenei feldolgozása hangzik el.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Magyarország egyik legnagyobb létszámú hivatásos néptáncegyüttese, több mint húsz párral. „Anyanyelve” a Kárpát-medence néptánckincse, amelyből a nagy formátumú történelmi táncjátékoktól az autentikus folklórműsorokig, a dramatikus táncszínházi előadásoktól a népi hagyományainkon alapuló mesedarabokig terjedő, sokszínű repertoár építkezik. Valamennyi produkció közös jellemzője a rendkívüli dinamika, a táncok virtuozitása és a színpadképek látványossága.

Az együttes táncelőadásai Budapesten, vidéken, a Kárpát-medence magyarlakta területein rendszeresen láthatók, de a világ különböző országaiba is sokat hívják őket. A táncegyüttes neve pontosan kifejezi a társulat hazai, európai és tengerentúli küldetését, a Kárpát-medencei magyar néptánckincs megismertetéséért és népszerűsítéséért végzett felelősségteljes és professzionális munkáját.

© MNTE / Csudai Sándor

A Magyar Nemzeti Férfikar (korábban Honvéd Férfikar) Magyarország egyetlen hivatásos férfikórusa. Az operaszínpadok és a koncertpódiumok állandó résztvevője, a klasszikus zenei hangversenyélet kikerülhetetlen szereplője itthon és külföldön egyaránt. Az 1949-ben alapított együttes kezdettől különleges hangzást képviselt, amelyhez az évek során magas szintű előadói érzékenység is társult. Az egykor katonákból alakult kórus mára már magas képzettséggel rendelkező énekművészekből áll.

A Magyar Nemzeti Férfikar a hagyományos klasszikus és kortárs zenei feladatok mellett szívesen vállal műfaji kirándulásokat a crossover területére is. Az elmúlt évtizedek során a kórus négy kontinens több tucat országában turnézott, Mexikótól az Egyesült Államokon át Kínáig.

© Raffay Zsófia

Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, a Nemzet Művésze nívódíjjal végzett az Állami Balettintézet első néptáncosztályában, és még ugyanabban az évben a Magyar Állami Népi Együttes szólistája, tánckarvezetője lett. 1984-től 1991-ig a barátaival közösen alapított Kodály Kamara Táncegyüttes művészeti vezetője, 1991-től a Budapest Táncegyüttes művészeti vezetője, 1993-tól igazgatója is volt. Ezzel egy időben önálló koreográfusként sorra alkotta meg friss szemléletű, a Kárpát-medence folklórjának alapos ismeretéről tanúskodó műveit, és folyamatosan jelentkezett nagy formátumú, egész estés színpadi táncműveivel. Művészi munkája egyrészt az eredeti néptáncokat autentikusan reprezentáló színpadi megfogalmazásokra, másrészt a hagyományon alapuló, gondolati tartalmú, tematikus jellegű, a táncművészeti feladatokat jobban kiszélesítő táncszínházi produkciókra épült.

2007-től az egyesített Honvéd Táncszínház, 2012-től az egész Honvéd Együttes művészeti vezetője. 2014-ben kezdeményezésére a Honvéd Táncszínház neve Magyar Nemzeti Táncegyüttesre változott, amelynek jelenleg is művészeti vezetője és egyben a Honvéd Együttes ügyvezető igazgatója. Tanított az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Svájcban, Németországban és Japánban. A táncgyűjtés vezetőjeként részt vett az utóbbi évek legnagyobb népzenei gyűjtésében, az Utolsó Óra programban.

© Cseke Csilla