Az előadás megtekinthető a honlapunkon és YouTube-csatornánkon.


A Szent István Filharmonikusok ma esti koncertjén Baráti Kristóf kettős szerepben - hegedűművészként és karmesterként - kalauzolja a hallgatóságot a francia és orosz zenében.
Csajkovszkij Szláv indulójának premierjét 1876. november 5-én tartották a moszkvai Bolsoj Színházban, Nyikolaj Rubinstein vezényletével. A bemutatón olyan kirobbanó sikert aratott a mű, hogy meg kellett ismételni. A két évvel később keletkezett „Egy kedves hely emléke” című háromtételes alkotás eredetileg hegedűre és zongorára fogant, nyitódarabját, a Méditationt egy festői svájci faluban, Clarensben írta, a tervek szerint Hegedűversenyének lassú tételeként, később azonban meggondolta magát, és Nagyezsda von Meck asszony brailovi birtokán egészítette ki másik két darabbal. A „kedves hely” minden bizonnyal Brailov lehetett. A mű zenekari hangszerelést csak Csajkovszkij halála után kapott Glazunovnak köszönhetően. Maurice Ravel Tzigane (mely a „cigány” szóra utal) című művének eredeti formája sem a zenekari verzió, az 1924-es első előadáson a magyar hegedűs, Arányi Jelly partnere egy cimbalomhangzást eredményező eszközzel, a luthéallal kiegészített zongorán játszott. A zenekari hangszerelést Ravel még abban az évben elkészítette.
Szergej Prokofjev 1935-36-ban komponált, de bonyolultsága és egyéb okok miatt többször is visszautasított Rómeó és Júlia balettjét végül 1938-ban mutatták be Brno-ban. A darab a kezdeti vegyes fogadtatás ellenére Prokofjev egyik legsikeresebb és legtöbbet előadott művévé vált.

Rendező: Szent István Filharmonikusok