A romantikus zene leghíresebb alkotásai közül hangzik fel kettő; a két mű két külön világ, mégis számos közös vonás köti össze őket. Mindkettő szerzője a szláv zene egy-egy ágának kimagasló képviselője, akik a maguk népzenéjében, népdalaiban és táncaiban gyökerező dallamvilágot lényegítették át, az egzotikumot szervesen összekapcsolva az európai zenei hagyományokkal. A Virtuózok című televíziós zenei vetélkedőn a nagyok korcsoportjában legjobbnak bizonyult, és ezzel országos ismertségre is szert tett Gyöngyösi Ivett azt a zongoraversenyt játssza, amelyet szerzője nagyjából ugyanannyi évesen komponált, mint amennyi ő most. „Ahogy a zenében, az életben is szeretem azokat a dolgokat, amelyek egyszer történnek meg, amelyekre nem igazán lehet készülni”, vallotta meg a fiatal művésznő egy interjúban. Zenélését is ez teszi közvetlenné, keresetlenné, természetessé.
Per aspera ad astra – göröngyös úton a csillagokig: Csajkovszkij sodró lendületű, talán önéletrajzi ihletésű remekműve, akárcsak Beethoven híres V. szimfóniája, tragikus hangulatból jut el a mű végére a diadalig. Oroszos, szárnyaló dallamai, kitárulkozó érzelemvilága méltán tette az 1888-ben bemutatott kompozíciót a koncerttermek népszerű darabjává.
Mendelssohn angliai és skóciai utazása benyomásait örökítette meg a Hebridák-nyitányban, természetesen szonátaformában.

Rendező: Nemzeti Filharmonikusok