Születése nyolcvanadik évfordulója alkalmából szólal meg Durkó Zsolt utolsó alkotása. 1996-ban fejezte be A jelenések könyvének margójára című oratóriumát, ám azt már csak halála után két hónappal, 1997-ben mutatták be. „Durkó műve visszatekint, s mint legfontosabbra, arra tanít, hogy csak a lényeget érdemes elmondani. Arra, hogy a mű legyen alkotójának mindenkori képmása; hogy a művész önmagával szembeni szigora a művész etikája. [...] Nem jelenések, látomások, fantáziaképek színesen kavargó tömbjét, sorozatát tárja elénk a kompozíció, hanem a Károli Gáspár fordítása alapján a Biblia különböző részeiből összeállított zeneszerzői szövegkönyvet, tehát egy gondolatsort és érzelmi vonulatot” - írta a műről Kroó György.
A koncert második részében az ókori görög író, Longosz szerelmes regénye elevenedik meg Ravel csodálatos zenekari színeket felsorakoztató feldolgozásában - a kórus például hangszerként, szöveg nélkül, hangzókat énekelve dúsítja, teszi még izgalmasabbá a zenekari palettát. Az előadás egyik különlegessége, hogy a bő száz éve bemutatott balett „kivonatos”, azaz szvitformában ugyan gyakran hallható, de teljes egészében csak ritkán tűzik másorra. A produkció másik érdekessége, hogy a Juronics Tamás vezette, nemzetközi hírű Szegedi Kortárs Balettel együttműködésben valósul meg.

Rendező: Nemzeti Filharmonikusok