Vannak zenék, amelyeknél a végcél a bájos csevegés a szépség ürügyén, a szórakoztatás jó szándékú óhaja és a technikai bravúr megmutatása. Az e célok jegyében fogant művek fontos részei annak az óceánnak, amely számomra a muzsika szinte határtalan birodalmát jelenti. Van azonban a mesterműveknek egy olyan szűkebb köre, amely előtt lenyűgözve állok, még akkor is, ha hónapok vagy hosszú évek óta tanulom, majd sokszor előadom e darabokat – együtt részesülve hallgatóimmal a lélekmegújító, katartikus élményben. 2012 februárjában lezajlott közös zenekari estünk sikerén felbuzdulva (ezen a koncerten Csajkovszkij-versenyművek hangzottak el) Szabadi Vilmos barátommal elhatároztuk, hogy ismét együtt lépünk dobogóra. Ezúttal Beethoven-muzsikával szeretnénk megörvendeztetni hallgatóságunkat.
Az 1806-ban készült, háromtételes D-dúr hegedűverseny a Theater an der Wien színháztermében megtartott bemutató alkalmával csekély sikert aratott ugyan, s a mű iránt közel negyven éven át csupán lanyha érdeklődés mutatkozott, 1844-ben azonban a kompozíció újjászületett a tizenkét éves Joachim József és a karmester Mendelssohn közös előadásában. Népszerűsége ettől kezdve töretlen.
Az 1800-ban keletkezett c-moll zongoraversenyt maga Beethoven mutatta be három évvel később, s a szemtanúk szerint akkor még minimális lejegyzéseket tartalmazó partitúra 1804-ben vált teljessé és jelent meg. A mű Dublinban született, a vidék természeti szépségeinek hatása alatt. Ezer színű minden tétele, Beethoven nagyon szerette játszani, csak a nyitótételhez három kadenciát is komponált.

Ezen a szépnek ígérkező estén ismét az Óbudai Danubia Zenekar és Héja Domonkos lesznek muzsikustársaink. Önt is várjuk sok szeretettel. (Hegedűs Endre)

Rendező: Stúdió Liszt Kft., Művészetek Palotája