A Müpa virtuális hangversenytermébe a belépés díjtalan.
Vezényel:
Közreműködők:
Sibelius
Valse triste, op. 44
Sibelius
d-moll hegedűverseny, op. 47
Grieg
Peer Gynt - részletek (Reggeli hangulat; Anitra tánca; Arab tánc; Åse halála; A hegyi király csarnokában; Solvejg dala)
Az előadást élőben közvetítjük!
Bár a jelenlegi rendkívüli helyzetben sajnos nem találkozhatunk a Müpában, így is szeretnénk felemelő élményekkel szebbé tenni ezeket a napokat. Ezért a közönség nélkül zajló előadást élőben közvetítjük honlapunkon és YouTube-csatornánkon.
Szeretettel várjuk az esemény időpontjában a képernyő előtt!
Az előadás megtekinthető a honlapunkon és YouTube-csatornánkon.
A hangverseny címe - Fehér éjszakák - északra utal, arra a jelenségre, amely akkor tapasztalható, amikor a Nap nem nyugszik le, és így huszonnégy órán át világos van. Mit jelent észak a közgondolkodásban? Ha dél a temperamentumot, kelet az ázsiai országok egzotikumát, nyugat pedig a fejlett technikát és civilizációt, akkor észak, valljuk meg, a kegyetlen hideget és a keménységet. De vajon a sokszor nagyon is szenvedélyes, energikus északi zenékre nem éppen mindennek az ellenkezője igaz?
Ha már égtájakról esett szó: a hangverseny szólistája, Baráti Kristóf az izgalmas dél tájait is az északi est közönségének eszébe juttathatja, hiszen zenei eszmélésének idejét két és tizenkét éves kora között Venezuelában töltötte. A Kossuth-díjas hegedűművészt ma a világ minden táján ünneplik, repertoárja a hangszer valamennyi fontos művét tartalmazza. A koncert ifjú karmestere, a huszonhat esztendős, Junior Prima díjas Rajna Martin eddigi pályafutása során vezényelte már a Brandenburgisches Staatsorchestert, a Győri Filharmonikus Zenekart, a Magyar Állami Operaház Zenekarát, sőt a Nemzeti Filharmonikus Zenekar élén sem ez alkalommal vendégeskedik először. A műsor első száma, Jean Sibelius rendkívül népszerű Valse triste-je valójában programzene: a haldokló édesanyja betegágyánál virrasztva álomba merülő fiú tragikus látomása. A norvég Edvard Grieg 1875-ben komponált Peer Gynt-kísérőzenéjének megalkotására maga a dráma szerzője, Henrik Ibsen kérte fel a komponistát, aki vonakodva írta meg művét, amely azonban végül legnépszerűbb alkotása lett. Hasonló népszerűségnek örvend Sibelius 1904-ben megalkotott Hegedűversenye is, amely sok évtizede a hangszer irodalmának egyik sarokköve.
Rendező: Nemzeti Filharmonikusok