egy szünettel
Felhívjuk kedves látogatóink figyelmét, hogy a jegyek megvásárlásával elfogadják a Müpa házirendjét, mely az aktuális előírásokról és biztonsági szabályokról is rendelkezik. A részletekről és tudnivalókról ezen az oldalon tájékozódhatnak.
Megértésüket és együttműködésüket köszönjük!
Vezényel:
Közreműködik:
Schumann
Versenymű négy kürtre és zenekarra, op. 86
Schumann
a-moll csellóverseny, op. 129 (Tabea Zimmermann brácsaátirata)
Debussy
Tavasz - szvit
Kurtág György
Tétel brácsára és zenekarra
Ravel
Daphnis és Chloé - II. szvit
Tabea Zimmermann és a Budapesti Fesztiválzenekar koncertje Schumann két nem mindennapi versenyművével kezdődik: az elsőt a szokatlan szólóapparátus, a csellóversenyt az egyedi, sokféleképpen értelmezhető zenei újítások teszik különlegessé. A Berlini Filharmonikusok 2020-21-es évadának rezidens művésze, a világhírű német brácsás átiratában és szólójával elhangzó mű után a fiatal Debussy római atmoszférameséje szólal meg az ébredő tavaszról. Az ugyancsak a saját hangját kereső, fiatal Kurtág György bartóki brácsaversenytétele folytatja a színes műsort, amelynek végére Ravel grandiózus balettjének kivonata tesz pontot.
Schumann különleges, mégis elhanyagolt művében négy - akkoriban kialakult - modern kürt játszik a zenekar előtt, két natúrkürt pedig a zenekarban. A háromtételes hangversenydarab szignáljai német erdőkbe és vidékekre kalauzolják a hallgatót. A nyitótétel és a szomorkás románc után ritmikus finálé zárja az alkotást.
A sokáig egy zavarodott elmének tulajdonított, ma már sokkal inkább Schumann kései stílusához kötött Csellóversenyben a virtuozitás helyett a lírai monológok dominálnak. Magas fekvése miatt a csellószólam szinte kiált a brácsaátiratért, amely 2018-ban el is készült.
1885-ben Debussy négyéves római ösztöndíjat nyert, ahonnan minden évben egy-egy művet volt köteles küldeni a párizsi Szépművészeti Akadémiának. A Tavaszt (1887) a bizottság színesnek, de túl modernnek találta - ekkor illették Debussyt először az „impresszionista” jelzővel.
Kurtág Györgyöt zenei miniatűrjeinek összetéveszthetetlenül egyedi stílusáról ismeri a világ. A kortárs nyugati zene párizsi megismerését azonban egy itthoni alkotói korszak előzte meg. Ennek záróköve volt a Brácsaverseny, amellyel Kurtág Bartók kései stílusa előtt tiszteleg, és amelyért 1954-ben Erkel-díjat kapott. Nyugodt, lírai első tétele önálló koncertdarabbá vált, a szerző a kompozíció többi tételét visszavonta.
Ravel három évet töltött egyik főműve, az ókori pásztorregényt feldolgozó Daphnis és Chloé című balett megírásával. A hatalmas zenekart, sok ütőst és kórust alkalmazó „koreografált szimfónia” ma leginkább a szerző által összeállított szvitek formájában népszerű. A második szvitben hallható a híres Napkelte-jelenet, a Pán és Syrinx történetét elmesélő Pantomim és a darabot záró önfeledt tánctétel.
Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar
-
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy abban az esetben, amikor a Müpa mélygarázsa és kültéri parkolója teljes kapacitással működik, érkezéskor megnövekedett várakozási idővel érdemes kalkulálni. Ezt elkerülendő, azt javasoljuk kedves közönségünknek, induljanak el hozzánk időben, hogy gyorsan és zökkenőmentesen találhassák meg a legideálisabb parkolóhelyet és kényelmesen érkezhessenek meg előadásainkra. A Müpa mélygarázsában a sorompókat rendszámfelismerő automatika nyitja. A parkolás ingyenes azon vendégeink számára, akik egy aznapi fizetős előadásra belépőjeggyel rendelkeznek. A Müpa parkolási rendjének részletes leírása elérhető itt.
