Mahler
IX. (D-dúr) szimfónia
Alma Mahler önéletírásából tudjuk, hogy Gustav Mahler lázasan dolgozott 1909 nyarán. Ekkor fejezte be kilencedik szimfóniáját, amelynek azonban nem adott sorszámot. Tartott ugyanis a kilences számtól: Beethoven kilenc szimfóniát írt, több nem adatott meg neki (ahogyan Dvořáknak és Brucknernek sem). Mahlernek mindazonáltal nem sikerült „kicseleznie” a sorsot: rövid életében a kilencedik volt az utolsó befejezett szimfónia (a tízediknek csak a vázlataival készült el).
Bruno Waltert, műveinek egyik legavatottabb tolmácsolóját 1910 áprilisában értesítette arról, hogy elkészült az új szimfónia. „A mű […] nagyon kellemesen gyarapítja kis családomat. Olyasvalamit mondok ki, ami már régebb óta itt van az ajkamon - talán (egészében) leginkább a negyedik szimfóniám mellé állítható. (De egészen más.)” Jóllehet jellegét tekintve a IV. és a IX. szimfónia nagyon különbözik egymástól, a kettő között írottak kísérletező hangja után ebben az utolsóban Mahler visszatér a klasszikus négytételes formához. A bemutatót, amelyet a hűséges barát, Bruno Walter vezényelt, már Mahler halála után tartották 1912 júniusában.
Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar
-
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy abban az esetben, amikor a Müpa mélygarázsa és kültéri parkolója teljes kapacitással működik, érkezéskor megnövekedett várakozási idővel érdemes kalkulálni. Ezt elkerülendő, azt javasoljuk kedves közönségünknek, induljanak el hozzánk időben, hogy gyorsan és zökkenőmentesen találhassák meg a legideálisabb parkolóhelyet és kényelmesen érkezhessenek meg előadásainkra. A Müpa mélygarázsában a sorompókat rendszámfelismerő automatika nyitja. A parkolás ingyenes azon vendégeink számára, akik egy aznapi fizetős előadásra belépőjeggyel rendelkeznek. A Müpa parkolási rendjének részletes leírása elérhető itt.
