Liszt Mefisztó-keringője (Goethe drámai költeménye nyomán) egy falusi kocsmában lezajló táncmulatság zenei képe, mely inkább hátborzongató, mint vidám jelenete ennek a muzsikának. Faust, aki Mefisztóval együtt betér a falusi ivóba, megpillantja egy leány bájos alakját és beleszeret. Mefisztó hegedűjén megbabonázó keringőt játszik, és a mit sem sejtő leányt démoni bűvöletébe ejti.
A hangverseny különlegessége Szalai András fiatal zeneszerző Zongoraversenyének ősbemutatója. „Zongoraversenyemben a zongora és a zenekar találkozásai legtöbbször egymást kiegészítő, ritkábban egymásnak alárendelt szerepben jelennek meg. Egybekomponált háromrészesség jellemezi a művet: a moderato, rapszodikusnak tűnő első részt egy finom rezdülésekkel átszőtt, állóképszerű lassú tétel követi. A harmadik, quasi con fuoco befejezés túlfűtöttsége egyben egyfajta ötvözete a beethoveni „scherzo” és a hangszerszeres magyar népzene „friss” karaktereinek. Ajánlása Monostori Gábor zongoraművésznek, Záborszky Kálmán karmesternek és a Zuglói Filharmónia együtteseinek szól.”
Ravel Lúdanyó meséi című művének irodalmi forrása egy 17. századi mesegyűjtemény. A mesealakok karaktereit Ravel különböző táncokkal kapcsolta össze. A zongraverzió eredetileg két gyermek számára készült. Az öttételes mű Ravel elvarázsolt világát mutatja, amelyet gyermekek, istenek, tündérek, gyengéd állatok, fantomok, lelketlen óriások és örökké járó órák népesítenek be.
1950-ben keletkezett Francis Poulenc Stabat Matere. Eredetileg egy rekviemet tervezett elhunyt barátja, Christian Bérard emlékére, ám a híres zarándokhelyen, a Fekete Madonnáról is ismert rocamadouri kolostorban szerzett élmények hatására Poulenc a középkori szekvencia, a Stabat Mater (Jacopone da Todi) megzenésítése felé fordult.

Rendező: Zuglói Filharmónia

Rendező: