A Müpa és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) együttműködésében a filmművészet legendás rendezőinek legszebb darabjaiból álló, új rendezvénysorozat kezdődik. Az első félév 10 digitális vetítése Fábri Zoltán életművéből válogat.
Noha a háromszoros Kossuth-díjas Fábri Zoltán főhelyet kapott a szocialista kultúrpolitika kirakatában, filmrendezői életművét (1952-1983) meghatározták a letiltott forgatókönyvek, ezért milliós nézőszámokat elérő irodalmi adaptációkban mondta el a világról, diktatúrákról és emberi kapcsolatokról alkotott humanista üzenetét. Alapvetően nem volt filmnyelvi újító, mégis, a modern magyar film szimbolikus nagy pillanatait pergetve képzeletbeli mozinkban, alig akad, akinek ennyi erős képsorát összefűzhetnénk a Körhinta (1955) drámai hintajelenetétől A Pál utcai fiúk grundjáig (1968), a Hannibál tanár úr (1956) expresszív stadionjától Latinovits Zoltán őrnagyának abszurd dobozolásáig (Isten hozta, őrnagy úr, 1969).

Sánta Ferenc 1963-ban megjelent műve az első igazi bestseller volt; egy olyan mű, mely a konszolidálódó kádári diktatúrában közbeszéd tárgya lett: egy falu húsz évének számadásos, reprezentatív összefoglalása. 1945-ben, együtt indul a négy volt cseléd a földosztásnak. Jóskából téeszelnök lesz, a Vargából párttitkár-ávós, aki az ötvenes években majdnem lelövi volt barátját, Balogh Antit. 1956-ban Anti rálő Jóskára, 1956 után Varga lelövi az őt nyugtató Kocsis Bénit… - A belőle készült Fábri-film A vihar kapujában című Kuroszava-filmhez hasonlóan a modernista szimultán időkezelés formájában mindenkinek megjeleníti a morális részigazságát: a gyilkos Vargától a doktorig, a gróftól, kuláktól elnök Jóskáig. Az őt alakító Páger Antalnak drámai erőben is méltó társai akadtak Görbe Jánosban, Szirtes Ádámban, Őze Lajosban… A magyar modernizmus és újhullám e jelentős alkotása moszkvai és római nagydíja mellett tarolt más nemzetközi fesztiválon is, itthon a filmkritikusok és a filmszemle főbb díjait is begyűjtötte. Azt csak a rendszerváltás után írták meg, hogy a „kádári konszolidáció, a puha diktatúra sem előtte, sem később nem kapott olyan egyértelmű és egyben meggyőző allegória-történetet, regényben is, de főleg filmben előadva, mint a Húsz óra… Az abszolút pozitív hős: Igazgató Jóska figurája egyenesen magával az első titkárral azonosítható….” (Hirsch Tibor)

A Fábri Zoltán retrospektív sorozat további vetítései:

április 9. A Pál utcai fiúk (1968)
április 23. Isten hozta őrnagy úr (1969)
május 7. Hangyaboly (1971)
május 21. Az ötödik pecsét (1976)
június 4. Magyarok (1977)

Rendező: Művészetek Palotája

Rendező: