Adam Miauczynski középkorú középiskolai tanár (Marek Kondrat kiemelkedő alakítása) maga a kiábrándító átlagosság, a meg nem valósított tervek és valóra nem váltott álmok albuma. Alacsony a fizetése. Elvált. És minden napja – ez is! – egyformán telik. Görcsösen ragaszkodik a maga alkotta szabályokhoz, a rutinjaihoz. Életében mindennek megvan a saját röhejes rítusa. Nevetünk rajta. Néha nagyon hangosan. Rendben van ez, hiszen a film rendezője, Marek Koterski a lengyel film egyik legfontosabb szatirikus alkotója. A kérdés az – mint minden jó szatíra esetében –, hogy kin is nevetünk. És hogy felhőtlenül, csilingelően boldog-e a nevetésünk. Mert a címbeli bolond nem bolond. Pontosan ugyanolyan, mint minden jóravaló polgár. Eszik, iszik, morgolódik, konyhapolitizál, tévézik, mindenkivel baja van, mindenkit utál. Csak éppen mindezt töményre sűríti, a cselekvésből kényszeres cselekvések lesznek, és aránytalanul nagynak, soknak tűnik minden, amit tesz. És néha egyáltalán nem nevetünk. Mert olyankor megérezzük, hogy ez a színjáték az élete. És a rigolyák, idétlenségek, rítusok és rutinok kötik össze az élettel.
Furcsa film. Látszólag roppant egyszerű. Olyan, mint egy kabarétréfa. Az már bonyodalmasabb, hogy felfedezzük-e magunkban ezt a frusztált tanárt, a saját rögeszméinket, hajlandók vagyunk-e egy percre elgondolkodni, mi mivel töltjük meg életbejglinket. Szóval: A bolond egy napja meglepően közeli rokona az Egy örült naplójának, Gogol nevettető és szorongató monológjának.

A sorozat a Lengyel Intézet Budapest együttműködésével valósul meg.

Rendező: Müpa