Bartók a Tánc-szvitet Pest, Buda és Óbuda egyesítésének ötvenedik évfordulója alkalmából komponálta. (Kodály Psalmus Hungaricusával, Dohnányi Ünnepi nyitányával köszöntötte az évfordulót.) A darab mind az öt tétele Bartók eredeti invenciója, még ha zenei anyaga sokszor népdalszerűen hat is.
Korunk turnézó popsztárjainak elődjei a hangszeres virtuózok voltak, akik tudásukkal mindenhol bámulatba ejtették közönségüket. Minden hangszernek megvoltak a maga sztárjai, de a virtuózó máig élő archetípusa Niccolo Paganini. Nemcsak technikájával, személyes varázsával is lenyűgözte hallgatóit. A hangszer minden lehetséges technikai adottságát kiaknázó, a szerző kivételes adottságaihoz alkalmazkodó mű hallatán nem nehéz megérteni, miért tartották Paganinit az ördög hegedűsének.
Csajkovszkij depressziós kedélyállapotban, testileg-lelkileg kimerülten, európai koncertkörútja után, 1888-ban írta 5. szimfóniáját, amelyet ő maga mutatott be Pétervárott. A mű — amely a maga nemében éppúgy „sors-szimfónia”, mint a 4. szimfónia és mint Beethoven c-moll szimfóniája — egyetlen alapgondolatra épül. Ha tehát előképeket keresünk, úgy ezúttal nem Liszt és Berlioz téma-transzformáción alapuló program-szimfóniái adhatták a mű ösztönzését, hanem inkább Beethoven, akinek 5. szimfóniája hasonló kompozíciós elvek szerint ível a magasba, s hirdeti a sorssal vívott küzdelem győzelmét.
Az 1974-ben született, Paganini- és Liszt-díjjal kitüntetett Lendvay József zeneakadémiai tanára Szenthelyi Miklós volt, de járt többek között Yehudi Menuhin, Ida Haendel, Igor Ojsztrah, Jaap van Zweeden és Végh Sándor mesterkurzusaira is. A Hollandiától Svájcig, az Egyesült Államoktól Japánig számos országban sikerrel koncertező művész itthon és külföldön is(USA, Ausztria, Németország, Anglia, Japán, Franciaország) rendszeresen fellép a Fesztiválzenekarral.

Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar

Rendező: