A zene fővárosai: Bécs

Évszázadok óta ellenállhatatlan vonzerőt gyakorol a zenészekre és a zenebarátokra Bécs fényűző városa – legyen szó a bécsi klasszikusok örökségéről, a pompázatos operaházról vagy a Musikverein Aranytermében minden január 1-jén megrendezett újévi koncertről, amelyen a bécsi keringő, a zenetörténet egyik legnagyobb slágerévé vált tánczenéje csendül fel. Új sorozatunkban a zenei világ neves központjait mutatjuk be, elsőként pedig nem is kalandozunk olyan messzire.

Bécs városáról a muzsika legtöbb rajongója valószínűleg a bécsi klasszikusokra asszociál, ami nem is véletlen: a zenetörténet egyik legjelentősebb és legtermékenyebb időszakáról van szó. A 18. század végén a császárvárosban alkotó szerzők művei ma is a koncertműsorok törzsrepertoárját adják. Joseph Haydn életének több periódusában is élt Bécsben, érett szerzőként pedig műveit rendszeresen és nagy sikerrel játszották az osztrák fővárosban. Mozart még szülővárosával, Salzburggal is szakított, hogy a jelentős zenei és színházi élettel bíró Bécsbe költözzön, ahol utolsó éveit töltötte. Beethoven pályája szintén Bécsben bontakozott ki, a város harmincöt éven át volt bázisa, legjelentősebb műveit is itt írta, és a bécsi közönség láthatta először a darabjait is.

Nem véletlen, hogy a város jókora vonzerőt jelentett a tehetséges zeneszerzők számára, hiszen már korábban kulcsfontosságú szerepre tett szert az európai zene világában. A császári udvar és az arisztokrácia köréből kikerülő mecénások jelentősen előmozdították a város zenei életét, beleértve az opera műfaját is. Nagyon fontos volt Bécsben az olasz hatás, már Antonio Vivaldi is itt próbált érvényesülni, ám számára a történelem viharai még megnehezítették az előrejutást. Fél évszázaddal később Antonio Salieri viszont már elismert alkotóvá vált, akinél egész zenészgenerációk akartak tanulni. Az sem véletlen, hogy az itt bemutatott művek később is gyakran készültek olasz szövegkönyvek alapján, gondoljunk csak Gluck vagy Mozart színpadi alkotásaira.

A Bécsi Állami Opera nem sokkal megnyitása után a kései 19. században (b) és 1940 körül (j)
Forrás: Rijskmuseum (b) ; Martin Gerlach, Wien Museum (j)

A bécsi zene sikertörténete a 19. században is folytatódott. A következő jelentős szerző, aki eszünkbe juthat, a dalirodalom egyik legkiemelkedőbb alkotója, Franz Schubert egy külvárosi kerületben született, és rövid élete során a város meghatározó komponistájává vált. De itt alkotott huzamosabb ideig Johannes Brahms, Anton Bruckner és Gustav Mahler is – utóbbi a Bécsi Opera igazgatója is volt. A város a kor szórakoztató zenéjében is fontos szerepet játszott, hiszen itt alakult ki a keringő jellegzetes, bécsi változata, amelynek legragyogóbb képviselője a Strauss család volt. Fel sem lehet sorolni mindazokat a jelentős zeneműveket, amelyeknek Bécsben volt az ősbemutatójuk, Mozart-operáktól Beethoven-szimfóniákon keresztül Strauss-operetteken át mindazokig a kisebb-nagyobb, hangszeres vagy vokális művekig, amelyeket a császárváros közönsége hallhatott először.

A 20. század elején Bécs a modern törekvésekben is élen járt, hiszen a korszak meghatározó gondolkodói éltek és alkottak itt. Olyan történelmi jelentőségű művészi kezdeményezéseknek adott helyet, mint a második bécsi iskola (amelynek neve a három nagy klasszikus komponista, Haydn, Mozart és Beethoven által alkotott elsőre utalt). A csoportosulás a tizenkétfokú zene úttörőiből, elsősorban Arnold Schönbergből és köré gyűlt tanítványaiból állt. Legismertebb képviselői a zenei modernitás másik két meghatározó alakja, Alban Berg és Anton Webern voltak.

Bécs ma is az első számú zarándokhelynek számít a zenerajongók körében. Három operaház működik itt: a világhírű Bécsi Állami Opera, amely 1869 óta fogadja a látogatókat, a Theater an der Wien, amely a múltban olyan jelentős események helyszínéül szolgált, mint Beethoven egyetlen operája, a Fidelio első változatának ősbemutatója, ma pedig elsősorban különlegességeket tűz a műsorára, illetve a népszerűbb repertoárra szakosodott Volksoper, de itt működik a Neue Oper Wien kortárs társulata is. A két nagy zenekar, a Bécsi Filharmonikusok és a Bécsi Szimfonikusok mellett számtalan további, kisebb vagy egy-egy korszakra specializálódott együttes is rendszeresen koncertezik, akárcsak a világhírű fiúkórus, a Wiener Sängerknaben. A város pompázatos koncerthelyszíne, a Musikverein Aranyterme amellett, hogy építészeti szempontból is lenyűgöző alkotás, gazdag programmal várja a látogatókat, és itt tartják a híres újévi koncerteket is. Ha végignézzük ezeknek az intézményeknek a műsorát, láthatjuk, hogy a bécsi zenei élet pezsgőbb, mint valaha.