A zene hatalmának ünnepe

A wagneri életműben nem is találhatnánk ideálisabb darabot a Müpa 20. születésnapjának köszöntésére, mint A nürnbergi mesterdalnokokat. Ez a 157 éve bemutatott mű ugyanis a zeneszerzőnek nemcsak a leghosszabb, hanem egyben a legderűsebb és legoptimistább operája is, a zene és az igaz szerelem hatalmát ünneplő, magával ragadó alkotás.

Könnyű abba a tévedésbe esni, hogy Wagnerből és műveiből egyaránt hiányzik a humor. A Mesterdalnokok, ez a műfaji besorolása szerint is vígoperának szánt mű mulatságos elemekben bővelkedő, happy enddel végződő, áradó dallamokban gazdag történet, és mint ilyen, azok számára is befogadható, akik egyébként kicsit távolinak érzik maguktól a wagneri világot.

A darab 1862 és 1867 között született, és érdekes, hogy Wagnernek éppen ebben az időben támadt az az ötlete, hogy vígoperába fogjon. Drámai fordulatokban bővelkedő életébe ugyanis ez az időszak is küzdelmes éveket hozott: noha politikai számkivetettsége már véget ért, és visszatérhetett hazájába, anyagi gondjai nem szűntek meg. Ilyen körülmények között tette félre A nibelung gyűrűjének félig kész kottáit, amelyeken addig dolgozott, és fogott hozzá a Mesterdalnokokhoz. És láss csodát, nem sokkal azután, hogy figyelmét erre a tőle szokatlan műfajválasztású darabra fordította, váratlanul sorsa is jobbra fordult, köszönhetően annak, hogy 1864-ben II. Lajos király, a wagneri muzsika lelkes rajongója került a bajor trónra. Az uralkodó minden lehetséges módon támogatta kedvenc zeneszerzőjét, többek között habozás nélkül kifizette annak tetemes adósságát.

Jelenet A nürnbergi mesterdalnokok 2016-os előadásából © Pályi Zsófia, Müpa

Oly sok nyugtalan év után a komponista így végre szabadon alkothatott, és 1867-re be is fejezte életműve leghosszabb darabját. Az opera hatalmas sikert aratott, a müncheni közönség állva ünnepelte a szerzőt, és a királyi páholyban ülő bajor uralkodó is úszott a boldogságban.

A történet a 16. században játszódik Nürnbergben, ahol Pogner aranyműves (az érintett véleményét nem kérdezve) felajánlja lánya kezét annak, aki diadalmaskodik a küszöbön álló dalnokversenyen. A szintén a szerző által írt szövegkönyvben a cselekmény romantikus szálai azért gabalyodnak össze, mert a szép és fiatal Evára hárman is igényt tartanak. Először is a leghíresebb mesterdalnok, az idős cipészmester, költő és filozófus Hans Sachs, Wagner legrokonszenvesebb és leghumánusabb alakja. Aztán Walther von Stolzing, a merész fiatal lovag, aki első látásra beleszeret Evába, és érzelmeit a lány is viszonozza. Végül pedig a pedáns, az előírásokhoz az utolsó betűig ragaszkodó Beckmesser, a városi írnok, aki nem véletlenül olyan ellenszenves, miután figuráját a zeneszerző egy általa szívből gyűlölt kritikusról mintázta.

Szakmai szinten pedig a konfliktus abból a véleményütközésből adódik, hogy görcsösen ragaszkodni kell-e a hagyományokhoz, vagy a művészet (és bármi más) csak akkor fejlődhet, ha a szabályok is folyamatosan megújulnak.

Jelenet A nürnbergi mesterdalnokok 2016-os előadásából © Posztós János, Müpa

Az opera csúcspontját jelentő híres monológjában Hans Sachs végül arra jut, hogy ez utóbbi a helyes válasz. Ennek megfelelően győzelemhez segíti a mesterdalszerzés szabályait meglehetősen kreatívan kezelő Walther lovagot, ezzel egyben a boldogságról szőtt személyes álmait is beáldozva. A végső döntést Nürnberg népe hozza meg, akik szintén az újdonságra, a fiatal szerelmesekre szavaznak.

A nürnbergi mesterdalnokok a mai napig kihagyhatatlan darabja az operaházak repertoárjának, és a zeneszerző legnépszerűbb művei közé tartozik. Köszönhető ez hétköznapi szereplőinek, akikkel könnyebb azonosulni, mint a világ megmentésén vagy éppen elpusztításán szorgoskodó germán mitológiai hősökkel. És a mélyben leselkedő árnyakon diadalmaskodó, boldog véget érő történetének. Valamint fényes, nagy ívű dallamainak, melyek a legolaszabb Wagner-műnek tartott Lohengrin zenei világát idézik. Az olyan operaslágereknek, mint a mesterdalnokok bevonulása vagy Walther versenydala. Amikor a Müpában megszólal majd a monumentális nyitány, az egyszerre ünnepli a zene hatalmát, valamint a magyar zenei és kulturális élet meghatározó intézményének születésnapját.

A cikk eredetileg a Müpa Magazin 2024/25-ös évadának 3. számában jelent meg.