A tradíciók őrzésének módjai

A január 17-i CLAIR-OBSCUR című műsor két nagy múltú, kollaborációkra nyitott együttes találkozása lesz. Az iráni származású Kiya Tabassian által vezetett kanadai Constantinople és a korzikai énekegyüttes, az A Filetta közös koncertje a perzsa és korzikai zenei tradíciók metszéspontját mutatja be. Kik ők? És miért érdemes látni őket, pláne együtt? Most eláruljuk!

Constantinople

A Constantinople vezetőjét, Kiya Tabassiant korábban már láthatta a Müpa közönsége: a több ezer éves perzsa zenei tradíciókra épülő Songs of Hope című esten zenekarának ütőse, Hamin Honari mellett Kayhan Kalhorral, a perzsa vonós hangszer, a kamándzsa virtuózával és Hadi Hosseini perzsa énekessel közösen lépett színpadra. A Constantinople azonban még soha nem járt Magyarországon, ami komoly múltjára való tekintettel eddig a hazai világzenei koncertélet nagy hiányossága volt.

A kilencvenes évek vége óta létező formáció a szetár nevű háromhúros perzsa pengetős hangszer mestere, Kiya és testvére, az ütőhangszeres Ziya Tabassian köré épül. Munkásságuk alapköve az együttműködés, a zenekar egész pályáját annak szentelte, hogy a perzsa tradíciókat földrajzi és időbeli korlátok nélkül kapcsolja össze más kultúrák és korszakok zenéivel. Ennek megfelelően az eddigi Constantinople-életmű rendkívül sokrétű és színes, még véletlenül sem ragad le egyetlen zenei világnál. A Kanadában működő, különböző műsoraihoz változatos összeállításban felálló együttes leginkább a középkori perzsa klasszikus zene, illetve tágabban a középkori klasszikus zene műfajában alkot. Belefér ebbe az is, hogy hol a reneszánsz, hol a barokk hagyományokhoz közelítenek, míg máskor földrajzilag „utaztatják” a hallgatóságot: zenéjük hol Andalúziába, hol Törökországba, hol pedig Szenegálba visz. A tradíciókra építve meghangszerelt új dalaikkal, műsoraikkal, de együttműködéseik során is mindig a közös gyökereket keresik. Zenéltek már az iráni Kayhan Kalhorral, a szenegáli Ablaye Cissokóval, a tunéziai Ghalia Benalival, az indiai Shashank Subramanyammal vagy az olasz Marco Beasley-vel is, de a listát még hosszan folytathatnánk.

Lemezeiket ugyanaz jellemzi, mint koncertjeiket: bármilyen zenei világok találkoznak műsoraikban, azok mindig harmonikusan, oda nem illő elemek nélkül olvadnak össze, kifejezetten a közös zenei nyelv megszólaltatásának reményében. Az igencsak aktív formáció már legalább 60 különféle tematikus előadást hozott létre és több mint húsz nagylemezt jelentetett meg. Érdemes elmerülni ebben a gazdag életműben, mert kellő változatossággal és megbízhatóan magas színvonallal találkozhatunk. Ha csak az utóbbi évek terméséből szemezgetünk: a 2022-es In the Footsteps of Rumi az arab és perzsa folkzenére fókuszál, a 2023-as Il Ponte di Leonardo az olasz folkot és kamarazenét kapcsolja össze, a 2024-es Pilgrimage / Musical Journey of Kryštof Harant to Jerusalem / circa 1600 egyetlen zeneszerző-filozófus, a 17. századi Kryštof Harant munkásságát, az általa bejárt zenei utat mutatja be Csehországtól Jeruzsálemig, míg a legutóbbi album, a 2025-ös Nordic Lights in Persian Sky egy norvég folkzenésszel, Benedicte Maurseth-tel közösen készült. Hogy mennyire nem tudnak leállni, azt az is bizonyítja, hogy 2026 elején érkezik legújabb, immáron a sokadik lemezük, ezúttal Ablaye Cissokóval, miközben a korzikaiakkal közös műsoruk is újdonságnak számít.

A Filetta

A hetvenes évek végén alakult korzikai A Filetta eredeti célja az volt, hogy megőrizze és gondozza a helyi polifonikus éneklés hagyományát, ám idővel egyre gyakrabban talált utat másfajta zenei tradíciók felé is. Korzikán a többszólamú éneklés a tradicionális zene alapja, mára gyakorlatilag minden településen több a cappella kórus is működik. Az 1978-ban alakult A Filetta az I Muvrini mellett az egyik legjelentősebb formáció ebben a műfajban. 1981 óta lemezeken is éltetik a hagyományokat: a kultúra megőrzésével párhuzamosan a dalok témái közé kortárs kérdések is bekerülnek – akár olyan profánok is, mint a turizmus miatt növekvő ingatlanárak. Büszkeség, melankólia, ünneplés – az A Filetta zenéje mindig a sziget lelkének tükre is egyben. Idővel még filmzenék (Don Juan) megalkotására is kaptak felkérést, dalaik több moziban is felcsendültek már, és egyre gyakrabban kollaborálnak másokkal, elsősorban Paolo Fresu és Daniele di Bonaventura jazz-zenészekkel, valamint most már a Constantinople-lel is.

E két, hatalmas hagyományokkal rendelkező, a tradíciókhoz mindig nyitottan álló formáció közös produkciójában biztosan megszületik majd a fény és az árnyék magával ragadó zenei játéka.