Egy-egy nagy ívű gondolat megfogalmazásának hagyományos formája a trilógia, amelyet gyakran használnak a zeneszerzők, festők, írók… - és a koreográfusok is. Az egymással összefüggő, de egyben önálló egészet is képező tételek azonban ritkán láthatók, hallhatók egy kiállításon vagy egy előadás keretei között: a képek elsodródnak egymástól - összeterelésük kivételes szervezőmunkát és anyagi áldozatvállalást kíván a kiállítások rendezőitől. Az előadók és a közönség részéről pedig - az önmagukb...an is nagy próbatételt jelentő színpadi művek egy estén történő bemutatása (és befogadása) - különleges erőfeszítést igényel.
A Bartók-trilógia I. és II. tételének november 4-i előadása ezért különleges, ínyenc falat - még azok számára is, akik külön-külön már láthatták a tételeket: a produkció - eddig az időben széthúzott - képi, zenei, koreográfiai auto-referenciális hivatkozásai, filozófiai és esztétikai egysége, a két darab egymást kiegészítő és kiteljesítő üzenete most egy kivételes előadás során tapasztalható meg.
Bartók-trilógia I. rész:
Kincses Felvidék
A Kincses Felvidék című műsorával a Magyar Állami Népi Együttes egy antológia keretében foglalja össze a Felvidék etnikailag sokszínű tánc- és zenekultúráját. Kiindulásként az alkotók azon tájegységek anyagából merítettek, ahol Bartók népzenekutatói munkássága is elindult (Gömör, Zoborvidék, Felső-Garam mente stb.), ám az igazi szándék nem egy leltár bemutatása volt, hanem inkább Bartók Kárpát-medence-koncepciójának érzékeltetése.
Az előadás jó alkalmat kínál Bartók Béla géniuszának újbóli felfedezésére. Ráirányítja a figyelmet arra az életműre és gondolkodásmódra, mely mintaként szolgál az együttes számára is. Eszerint a népzene és néptánc minél tökéletesebb megismerése után, abból kiindulva, saját, mai, aktuális nyelvünket kell megalkotnunk.
Bartók-trilógia II. rész:
Labirintus
Bartók útja a népzenétől a kortársig, a közösségitől az autonómig számunkra alkotói, esztétikai és filozófiai minta.
A Labirintusban az úgynevezett autentikus interpretációjú Kincses Felvidék után továbblépünk a kortárs absztrakció irányába. A tánc nyelvét dekonstruáljuk és újjá építjük. A néptáncból kiinduló mozgásrendszerek és a mai táncszínház eszközeinek ötvözéséből egy aktuális, magyar táncnyelven szólalunk meg.
A Labirintus a képet (tánc, design, jelmez, világítás) és a zenét egymás mellé rendeli, és mindezek trónjára az előadót, a táncost és a zenészt ülteti.
Az előadás egymást követő, töredékesen megjelenő helyszínei között, amelyek akár jól ismert élethelyzeteket idézhetnek, nem érvényesek a körülvevő (az elhagyott vagy eltaszított) világ törvényei. Itt létezik átjárás, egymásba és egymásra csúszhat valóság, varázslat, álom, vízió, metamorfózis, halál és újjászületés… Az egymást követő, egymásba nyíló labirintusok mindig újabb feladatok elé állítanak bennünket, amelyek megoldásával csak a továbblépés jogát nyerjük el, hogy (megtaláljuk, vagy) tovább építsük sokdimenziós identitásunkat.
Parkolási információk
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy abban az esetben, amikor a Müpa mélygarázsa és kültéri parkolója teljes kapacitással működik, érkezéskor megnövekedett várakozási idővel érdemes kalkulálni. Ezt elkerülendő, azt javasoljuk kedves közönségünknek, induljanak el hozzánk időben, hogy gyorsan és zökkenőmentesen találhassák meg a legideálisabb parkolóhelyet és kényelmesen érkezhessenek meg előadásainkra. A Müpa mélygarázsában a sorompókat rendszámfelismerő automatika nyitja. A parkolás ingyenes azon vendégeink számára, akik egy aznapi fizetős előadásra belépőjeggyel rendelkeznek. A Müpa parkolási rendjének részletes leírása elérhető itt.
Biztonságos jegyvásárlás
Felhívjuk kedves Látogatóink figyelmét, hogy a Müpa kizárólag a saját weboldalán és hivatalos jegypénztáraiban megváltott jegyekre tud garanciát vállalni. A kellemetlenségek elkerülése érdekében javasoljuk, hogy előadásainkra, koncertjeinkre a jövőben is a mupa.hu weboldalon keresztül, valamint az Interticket (jegy.hu) országos hálózatában vagy a jegypénztárainkban váltsa meg jegyét.