A Müpa és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) együttműködésében a filmművészet legendás rendezőinek legszebb darabjaiból álló, új rendezvénysorozat kezdődik. Az első félév 10 digitális vetítése Fábri Zoltán életművéből válogat.
Noha a háromszoros Kossuth-díjas Fábri Zoltán főhelyet kapott a szocialista kultúrpolitika kirakatában, filmrendezői életművét (1952-1983) meghatározták a letiltott forgatókönyvek, ezért milliós nézőszámokat elérő irodalmi adaptációkban mondt...a el a világról, diktatúrákról és emberi kapcsolatokról alkotott humanista üzenetét. Alapvetően nem volt filmnyelvi újító, mégis, a modern magyar film szimbolikus nagy pillanatait pergetve képzeletbeli mozinkban, alig akad, akinek ennyi erős képsorát összefűzhetnénk a Körhinta (1955) drámai hintajelenetétől A Pál utcai fiúk grundjáig (1968), a Hannibál tanár úr (1956) expresszív stadionjától Latinovits Zoltán őrnagyának abszurd dobozolásáig (Isten hozta, őrnagy úr, 1969).
„A Hannibál tanár úr a húszas, harmincas évek Ébredő magyarság mozgalmának az időszakában játszódik, és ugyanakkor a Rákosi-korszak koncepciós pereinek az indítórugóit, módszereit tárja fel: alapjában véve a megtéveszthető tömeg labilisan változékony hangulatait, ami annyira jellemző volt az ötvenhat körüli időkre, amikor 1950-től kezdve a koncepciós perek, a halálos ítéletek, aztán a rehabilitációk, ezek az elviselhetetlen dolgok megtörténtek. ” (Fábri Zoltán)
Éljen Töhötöm, vesszen Nyúl!” - skandálja az egész aréna. A film a tömeg szélsőséges hangulatait Nyúl Béla, a nézeteit eleinte következetesen vállaló, majd megfélemlített, „megtérített” tanárember lelkiállapotán keresztül ábrázolja. Drámaiságának egyik eredője, ahogy ebben a szubjektív tükörben változik a megjelenítés stílusa is: az empátiától a sötét gyűlöletig, a rosszízű vicctől a szatíráig, a klasszikus vízióktól a modernista ferde gépállásokig, expresszív totálokig; a sodró erejű montázsokban minden többletjelentésekkel telítődik. Nyúl Béla, a megalázott kisember megrázó sorsa, értelmiségi pokoljárása a 30-as évek fasizálódó, irracionális világába emelve minden barbár elnyomás, tömegmanipuláció tragigroteszk, parabolikus természetrajzává tágult Szabó Ernő kiemelkedő alakításában.
A magyar filmklasszika e kiemelkedő darabját 1956. október 18-án mutatták be, kísérőfilmje a Rajk-temetés volt. Ebben a kontextusban mást jelentett volna, ha nem söpri el a forradalom. Az időközben Karlovy Varyban fődíjat nyert film 1957 augusztusában viszont már azzal a jelmondattal került széleskörű forgalmazásba, hogy „Kiáltás minden idők fasizmusa ellen”.
A Fábri Zoltán retrospektív sorozat további vetítései:
február 27. Édes Anna (1958)
március 12. Két félidő a pokolban (1961)
március 26. Húsz óra (1965)
április 9. A Pál utcai fiúk (1968)
április 23. Isten hozta őrnagy úr (1969)
május 7. Hangyaboly (1971)
május 21. Az ötödik pecsét (1976)
június 4. Magyarok (1977)
Rendező: Művészetek Palotája
Parkolási információk
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy abban az esetben, amikor a Müpa mélygarázsa és kültéri parkolója teljes kapacitással működik, érkezéskor megnövekedett várakozási idővel érdemes kalkulálni. Ezt elkerülendő, azt javasoljuk kedves közönségünknek, induljanak el hozzánk időben, hogy gyorsan és zökkenőmentesen találhassák meg a legideálisabb parkolóhelyet és kényelmesen érkezhessenek meg előadásainkra. A Müpa mélygarázsában a sorompókat rendszámfelismerő automatika nyitja. A parkolás ingyenes azon vendégeink számára, akik egy aznapi fizetős előadásra belépőjeggyel rendelkeznek. A Müpa parkolási rendjének részletes leírása elérhető itt.
Biztonságos jegyvásárlás
Felhívjuk kedves Látogatóink figyelmét, hogy a Müpa kizárólag a saját weboldalán és hivatalos jegypénztáraiban megváltott jegyekre tud garanciát vállalni. A kellemetlenségek elkerülése érdekében javasoljuk, hogy előadásainkra, koncertjeinkre a jövőben is a mupa.hu weboldalon keresztül, valamint az Interticket (jegy.hu) országos hálózatában vagy a jegypénztárainkban váltsa meg jegyét.