2006. május 22-én avatták fel ünnepélyes körülmények között Európa legsokoldalúbb hangversenytermi orgonáját a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Az oldal célja, hogy az új orgona bemutatásán keresztül megismertesse az érdeklődőket a hangszer történetével, az orgonairodalom alapvető műfajaival, legjelentősebb komponistáival és előadóművészeivel. Szeretnénk, ha az itt közölt adatok és információk a muzsikusok tájékozódását is szolgálni tudnák.
92 regiszter, 5 manuál, összesen 6804 síp, 10 hónapig tartó intonáció – mindezek a számadatok a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem új orgonáját jellemzik.
Az új orgona belső elrendezését az építészetileg adott, 12,5 m széles, középen 5 m mély és 13 m magas orgonafülke, valamint a kialakított homlokzat határozta meg. Az orgonahomlokzatot a számára kijelölt karzatszinten faltól falig nyúló szekrényzet és szabadon álló homlokzati sípok képezik.
Felépítését tekintve az orgona a legbonyolultabb hangszer, működési elve mégis roppant egyszerű: a síp levegő beáramlásakor zenei hangot ad, ennek hiányában elhallgat. Ez a folyamat ismétlődik meg számos variációban, miközben a hallgató csodálatos zenei élményben részesül.
1. Történet
• Víziorgona
2. Az orgona felépítése
• Szerkezet
• Komponisták
3. Használat és repertoár
• Kisorgonák
• Műfajok
• Koncert-orgonazene
4. Orgonák és orgonazene Magyarországon
• Magyar források
5. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem orgonájának története
• Mühleisen
• Pécsiek
• Munkamegosztás
• Diszpozíciók
Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24