müpamozi
Fábri Zoltán: Magyarok (1977)Házigazda: Réz András
2012. június 4. 19:00
Elõadóterem
Fábri Zoltán : Magyarok (1977) –Dialóg Stúdió, színes, 107 perc
Rendező: Fábri Zoltán
Forgatókönyv: Balázs József azonos című regénye nyomán Fábri Zoltán
Dramaturg: Újhelyi János
Operatőr: Illés György
Vágó: Szécsényi Ferencné
Zene: Vukán György
Hang: Pintér György
Díszlettervező: Vayer Tamás
Kosztümtervező: Kemenes Fanny
Gyártásvezető: Óvári Lajos
Fábián András: Koncz Gábor
Fábiánné, Ilona: Pap Éva
Szabó János: Solti Bertalan
Szabóné, Zsófi: Apor Noémi
Kis Dani: Ambrus András
Kisné, Rozika: Muszte Anna
Tar Elek: Raksányi Gellért
Tarné: Pápai Erzsi
Gáspár Dániel: Molnár Tibor
Kondor Ábris: O. Szabó István
német gazda: Szabó Sándor
Brainer intéző: Gera Zoltán
Anton, a bolond: Holl István
Bacskó Bandi, a falu bolondja: Szilágyi István
'utolsó magyar' az álomjelenetben: Bihari József
A Müpa és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) együttműködésében a filmművészet legendás rendezőinek legszebb darabjaiból álló, új rendezvénysorozat kezdődik. Az első félév 10 digitális vetítése Fábri Zoltán életművéből válogat.
Noha a háromszoros Kossuth-díjas Fábri Zoltán főhelyet kapott a szocialista kultúrpolitika kirakatában, filmrendezői életművét (1952-1983) meghatározták a letiltott forgatókönyvek, ezért milliós nézőszámokat elérő irodalmi adaptációkban mondta el a világról, diktatúrákról és emberi kapcsolatokról alkotott humanista üzenetét. Alapvetően nem volt filmnyelvi újító, mégis, a modern magyar film szimbolikus nagy pillanatait pergetve képzeletbeli mozinkban, alig akad, akinek ennyi erős képsorát összefűzhetnénk a Körhinta (1955) drámai hintajelenetétől A Pál utcai fiúk grundjáig (1968), a Hannibál tanár úr (1956) expresszív stadionjától Latinovits Zoltán őrnagyának abszurd dobozolásáig (Isten hozta, őrnagy úr, 1969).
Balázs József regényei, a Magyarok és a Fábián Bálint találkozása Istennel nagy feltűnést keltett a hetvenes évek elején. Az egymással csak tematikusan érintkező művekből a forgatókönyv írása során Fábri kétrészes filmet, folytatásos családtörténetet alkotott: a Magyarok Fábián Andrását Fábián Bálint fiává írta, noha a regényekben csak névazonosság volt a két szereplő között. Míg a Magyarok a 2. világháború alatt Németországban dolgozó magyar napszámosokról szól, akik a besorozott német parasztok földjét művelték, addig a balladásabb hangvételű Fábián Bálint találkozása Istennel az 1. világháború végén, a Tanácsköztársaság és az azt követő megtorlások idején játszódik. Nem volt szerencsés, hogy a Dialóg Stúdió nem tartotta magát a két rész közötti időbeli kronológiához és a sikeresebbnek tűnő Magyarok filmre vitelét rendelte meg. A film sajátos erővel ábrázolja, ahogy 1943-ban, a saját kis szabolcsi falujukon túl nem látó nincstelen zsellérek a gazdagodás és a behívótól való mentesülés reményében becsukott szemmel, hajthatatlanul dolgoznak a német birtokon, noha a közelben fogolytábor üzemel, lépten-nyomon hullákba botlanak, lövések zaja hallatszik… „A filmnek néhány különleges eleme ma is ad némi tartást a történetnek: egyfelől átjön Balázs József modern parasztképe: a magyarság megtartóinak mondott népréteg illúziótlan szemlélete, másfelől a világ sem olyan kétpólusú, mint azt a magyar filmek jelentős részében megszoktuk: a német gazda (Szabó Sándor) se nem náci, se nem ellenálló, az intéző (Gera Zoltán) se nem hajcsár, se bratyizó sváb, mindkét alaknak sorsa van, melynek egy-egy eleme megérinti a magyar parasztokat is.” (Marx József) A nézők emlékezetében Koncz Gábor azonban nem, mint e film indulatos, mégsem elég markáns főszereplőjeként maradt meg, hanem mint az egy évvel korábban bemutatott Fekete gyémántok Szaffrán Pétere vagy maga A dunai hajós (1974). Noha a Magyarokat Oscar-díjra jelölték, különböző díjakat nyert külföldön, Koncz Gábor és Pap Vera itthon is, a kritika elverte rajta a port, „rossz ízű magyarságsiratásnak” bélyegezte.
Rendező: Művészetek Palotája
Jegyárak: 1000 Ft
