müpamozi
Fábri Zoltán: Hannibál tanár úr (1956)

Házigazda: Réz András

2012. február 13. 19:00
Elõadóterem

Fábri Zoltán : Hannibál tanár úr (1956) –Magyar Filmgyártó Vállalat, ff, 88 perc

Rendező: Fábri Zoltán
Forgatókönyv: Móra Ferenc Hannibál feltámasztása című kisregényéből Szász Péter, Gyenes István, Fábri Zoltán
Operatőr: Szécsényi Ferenc
Vágó: Szécsényi Ferencné
Zeneszerző: Tamássy Zdenko
Hangmérnök: Pintér György
Díszlettervező: Ambrózy Iván
Koreográfus: Nemes György
Rendezőasszisztens: Herskó János
Gyártásvezető: Zombory György

Nyúl Béla: Szabó Ernő
Nyúlné: Kiss Manyi
Manzák: Makláry Zoltán
Lola: Apor Noémi
Ofenthaler igazgató: Selmeczi Mihály
Virozsil: Somogyvári Rudolf
Török: Mensáros László
Schwarcz: Ascher Oszkár
Wilhelm: Szendrő József
Danielisz: Bárdi Ödön
Menyus: Barsi Béla
Rezső úr: Rajczy Lajos
Vogelmayer: Misoga László
újságíró: Kálmán György
Vogelmayerné: Gobbi Hilda
Muray: Greguss Zoltán

A Müpa és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) együttműködésében a filmművészet legendás rendezőinek legszebb darabjaiból álló, új rendezvénysorozat kezdődik. Az első félév 10 digitális vetítése Fábri Zoltán életművéből válogat.
Noha a háromszoros Kossuth-díjas Fábri Zoltán főhelyet kapott a szocialista kultúrpolitika kirakatában, filmrendezői életművét (1952-1983) meghatározták a letiltott forgatókönyvek, ezért milliós nézőszámokat elérő irodalmi adaptációkban mondta el a világról, diktatúrákról és emberi kapcsolatokról alkotott humanista üzenetét. Alapvetően nem volt filmnyelvi újító, mégis, a modern magyar film szimbolikus nagy pillanatait pergetve képzeletbeli mozinkban, alig akad, akinek ennyi erős képsorát összefűzhetnénk a Körhinta (1955) drámai hintajelenetétől A Pál utcai fiúk grundjáig (1968), a Hannibál tanár úr (1956) expresszív stadionjától Latinovits Zoltán őrnagyának abszurd dobozolásáig (Isten hozta, őrnagy úr, 1969).

„A Hannibál tanár úr a húszas, harmincas évek Ébredő magyarság mozgalmának az időszakában játszódik, és ugyanakkor a Rákosi-korszak koncepciós pereinek az indítórugóit, módszereit tárja fel: alapjában véve a megtéveszthető tömeg labilisan változékony hangulatait, ami annyira jellemző volt az ötvenhat körüli időkre, amikor 1950-től kezdve a koncepciós perek, a halálos ítéletek, aztán a rehabilitációk, ezek az elviselhetetlen dolgok megtörténtek. ” (Fábri Zoltán)

Éljen Töhötöm, vesszen Nyúl!” – skandálja az egész aréna. A film a tömeg szélsőséges hangulatait Nyúl Béla, a nézeteit eleinte következetesen vállaló, majd megfélemlített, „megtérített” tanárember lelkiállapotán keresztül ábrázolja. Drámaiságának egyik eredője, ahogy ebben a szubjektív tükörben változik a megjelenítés stílusa is: az empátiától a sötét gyűlöletig, a rosszízű vicctől a szatíráig, a klasszikus vízióktól a modernista ferde gépállásokig, expresszív totálokig; a sodró erejű montázsokban minden többletjelentésekkel telítődik. Nyúl Béla, a megalázott kisember megrázó sorsa, értelmiségi pokoljárása a 30-as évek fasizálódó, irracionális világába emelve minden barbár elnyomás, tömegmanipuláció tragigroteszk, parabolikus természetrajzává tágult Szabó Ernő kiemelkedő alakításában.
A magyar filmklasszika e kiemelkedő darabját 1956. október 18-án mutatták be, kísérőfilmje a Rajk-temetés volt. Ebben a kontextusban mást jelentett volna, ha nem söpri el a forradalom. Az időközben Karlovy Varyban fődíjat nyert film 1957 augusztusában viszont már azzal a jelmondattal került széleskörű forgalmazásba, hogy „Kiáltás minden idők fasizmusa ellen”.

A Fábri Zoltán retrospektív sorozat további vetítései:

február 27. Édes Anna (1958)
március 12. Két félidő a pokolban (1961)
március 26. Húsz óra (1965)
április 9. A Pál utcai fiúk (1968)
április 23. Isten hozta őrnagy úr (1969)
május 7. Hangyaboly (1971)
május 21. Az ötödik pecsét (1976)
június 4. Magyarok (1977)

Rendező: Művészetek Palotája

Jegyárak: 1000 Ft