Egy hangverseny, opera- vagy táncelőadás akkor válhat a közönség és a művész számára is igazán emlékezetessé, ha mindketten zavartalanul át tudják adni magukat a művészetnek, és ezt az élményt nem zavarja meg semmi. A művész koncentrációját és a nézők, hallgatók odafigyelését is segíti, ha a közönség megtartja azokat az évszázados szokásokat, amelyek a világ legrangosabb koncerttermeiben, operaházaiban és színházaiban egyaránt íratlan szabályként érvényben vannak ma is. Ezen szabályok egyik legjobb összefoglalását Schiff András: A zenéről, zeneszerzőkről, önmagáról (Vince Kiadó, 2003) című könyvében találtunk meg, melyet itt közreadunk.
A világhírű zongoraművész által leírtakat kiegészítjük néhány olyan ponttal, melyek a Művészetek Palotája kérései minden vendég felé az épület használatával kapcsolatban.
A hangverseny-látogató tízparancsolata
Nyitva tartás
Ruhatár használat
Garázshasználat
Étkezés
Dohányzás
Fényképezőgép és kamera használat
Elkéső vendégek
Biztonság
Az előadóktól elvárják, hogy minden körülmények között a tőlük telhető legjobbat nyújtsák. Ezzel tartoznak a zeneszerzőknek, a közönségnek és – végül, de nem utolsósorban – önmaguknak. És mi a helyzet a közönséggel, e láthatatlan ezerfejű Caesar viselkedésével és felelősségével? Tisztességes dolog-e azt feltételezni, azért, mert valaki jegyet vásárolt, azt csinálhatja előadás közben, ami neki tetszik? Eddig még nagyon keveset tettünk azért, hogy konstruktív módon neveljük zenehallgatásra a közönséget. A helytelenül viselkedők legtöbbjének fogalma sincs, hogy tapintatlan köhögésével tönkretehet egy lényeges szünetet egy-egy Schubert-szonátában vagy megzavarhatja koncentrációjában az előadót, miközben olyan bonyolult műveket játszik kotta nélkül, mint egy-egy Bach-fúga vagy Beethoven Hammerklavier-szonátája.
Egy-egy élő előadás egyedi, megismételhetetlen esemény. Még annak legjobb felvétele sem képes reprodukálni a várt és bekövetkező élményt, a látványt, és pótolhatatlan a közösségben átélt befogadás adta többlet is. Az újjáteremtés folyamatában a hallgatóság minden egyes tagja aktív partnere az előadónak. Az érzékeny művész azonnal megérzi, mennyire figyel a közönség, és e rezgések hatással vannak – pozitív vagy negatív módon – a zenélésére. Minthogy mindenfajta zene kezdete és vége a csend, a hallgatóság számára is szigorúan kötelező, hogy csendben legyen.
A nagy zeneszerzők gyógyírt kerestek a bajra, és az itt következő tízparancsolatot tették közzé, amely megtalálható az internet www.Parnasszus honlapján.
Ez rendkívül fontos. Vannak művek, amelyek látványosan, azonnali lelkes fogadtatásra ingerelnek. Ilyen néhány Beethoven-szimfónia, Csajkovszkij 4.-je és 5.-je, Brahms g-moll zongorás kvartettje. Számos másik darab viszont csendben végződik, és további csendet igényel. Az elmélkedés és teljes odaadás e pillanatait könyörtelenül szétrombolja az idő előtti taps. Bach Goldberg-variációi, Beethoven utolsó szonátái közül az op. 109 (E-dúr) és 111 (c-moll), Schubert Die schöne Müllerin és Winterreise (Téli utazás) című dalciklusai, Schumann Dichterliebe (A költő szerelme) sorozata, Wagner A walkür című operája, Mahler 9. szimfóniája tartozik ebbe a csoportba, de vég nélkül folytatható a sor. Mind olyan mű, amelynek lételeme ez a végső szent elnémulás.
Egyes emberek felvágnak vele, milyen okosak és képzettek: ők pontosan tudják, mikor van vége egy-egy darabnak. Holott idő előtti tetszésnyilvánításukkal azt bizonyítják, hogy abszolute semmit sem fogtak fel a kompozíció szellemi üzenetéből.
Bizonyos művek, így Bach passiói, Mozart Requiemje vagy Sosztakovics 15. vonósnégyese után egyszerűen tilos a taps. Be szép is volna, ha ilyenkor mindnyájan csendben felállnánk néhány másodpercre. Mi tapsolnivaló van az ilyen zenék után?
Őszinte tisztelettel:
Johann Sebastian Bach, Joseph Haydn, Wolfgang Amadeus Mozart, Ludwig van Beethoven, Franz Schubert, Robert Schumann, Fryderyk Chopin, Felix Mendelssohn-Bartholdy, Richard Wagner, Johannes Brahms, Claude-Achille Debussy, Leoš Janaček, Bartók Béla.
Utóirat.
Alulírottak tökéletesen tisztában vannak azzal a szomorú ténnyel, hogy fentieket éppoly kevéssé fogják betartani, mint ama „másik”, híresebb tízparancsolatot. Hogy a hallgatóság továbbra is fog köhögni, beszélgetni, olvasni, cukorkákkal zörögni, távozni és ajtót csapkodni, énekelni és vezényelni, lapozni, villanófénnyel fotózni, kalózfelvételeket készíteni, bekapcsolt mobiltelefonokkal és digitális órákkal jönni, továbbá idő előtt tapsolni.
Firenze, 1998. október
(Schiff András: A zenéről, zeneszerzőkről, önmagáról – Vince Kiadó, 2003)
A Művészetek Palotája minden nap 10-22 óráig, illetve az előadások végéig van nyitva. A nyitvatartási idő alatt a közönségforgalmi területek szabadon látogathatók, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterembe is lehetőség van betekinteni, amennyiben nincs előadás vagy próba – erről az információs pultnál tudnak tájékoztatást adni. A vezetett épületlátogatásokról a Szolgáltatások menüpontban található bővebb információ.
A Művészetek Palotája ruhatárai az Önök kényelmét szolgálják. Használatuk nem kötelező, de kérjük, hogy télikabátjukat, esernyőjüket és nagyobb méretű táskájukat vagy csomagjukat, esetleg hátizsákot feltétlenül a ruhatárban helyezzék el, mert ezek a termekben akadályozhatják a széksorok között a közlekedést, ezáltal veszélyeztethetik az Önök biztonságát. Amennyiben olyan értékes csomaggal érkeznek (pl. laptop, értékesebb hangszer), amelyet nem szívesen hagynak a ruhatárban, akkor jegyszedő kollégáink természetesen lehetővé teszik, hogy ezeket magukkal vigyék a termekbe, amennyiben azok mérete lehetővé teszi biztonságos elhelyezésüket a szék alatt.
Az épület alatti mélygarázs használata az előadások alatt ingyenes. A közönség számára a garázs -2 és -3 szintje áll rendelkezésre. Kérjük, jegyezzék meg, hogy melyik szinten hányas számú helyen parkolnak, hogy az előadás után könnyebben megtalálják autójukat. Javasoljuk, hogy a lejutáshoz az információs pult mögötti lépcsőházat használják a liftek előtti torlódást elkerülendő.
A felszíni parkoló térítés ellenében vehető igénybe, ez a terület nem a Művészetek Palotája kezelésében van.
A Művészetek Palotája büféi egész nap az Önök rendelkezésére állnak. Kérjük, hogy a büfékben vásárolt italokat és ételeket ne vigyék be a termekbe. Az épületben számos olyan kényelmes hely található, ahol fogyasztani tudnak. Az előcsarnok asztalain hagyott poharakat, csészéket a büfé munkatársai az előadás alatt összegyűjtik.
A Művészetek Palotája egész épülete nemdohányzó, rágyújtani az előcsarnok emeleti teraszain valamint az épület előtt lehetséges.
A hangversenyeken, előadásokon bármilyen kép- vagy hangrögzítés tilos, ezt a fellépő művészekkel kötött szerződés a legtöbb esetben szigorú feltételként írja elő számunkra. Ebbe beleértendő a mobiltelefonokkal készített kép- vagy hangfelvétel is. A Művészetek Palotája minden előadásról hivatalos fényképeket készít, amelyeket a honlap „Galéria” menüpontja alatt adunk közre.
Hangversenyeinket, előadásainkat igyekszünk a meghirdetett időpontban pontosan kezdeni. A hangversenytermi koncerteken a késve érkező vendégeket az előadás zavartalansága érdekében csak tételszünetben, a III. emeleti karzat állóhelyeire tudjuk beengedni, ők a jegy szerinti helyüket a szünetben tudják elfoglalni. Ez alól csak akkor tudunk kivételt tenni, ha a műsorszámok közötti átrendezés alatt elegendő idő áll rendelkezésre a helyek elfoglalására. Erről a jegyszedők minden esetben tájékoztatást adnak.
A Művészetek Palotája egész épülete térfigyelő kamerákkal van ellátva az Önök, és a fellépő művészek biztonsága érdekében. Sok előadásról készül professzionális technikával archív célú felvétel, ezeken előfordulhat, hogy a kamerák a közönség egy részét is mutatják.